„A halottat eltemették (...),

csakhogy az emlék nem temethető, azt mindennap átgyönyörködi vagy átszenvedi az, aki vele él.” (Szabó Magda)  

Októberben volt a fiam születésnapja és akkor döbbentem rá, hogy már csak ketten vagyunk, akik ott voltunk a születésénél. A többiek mind elmentek... Nincsenek már köztünk a dédiék, a nagymamák, a nagypapák, Apa, a nagynéni és nincs már a szeretett nővér sem, akinek a nevét mondta ki először a fiam... 

Értük és Apókámért égjenek a gyertyák. 

„Eleget tudok már a gyászról, hogy felfogjam, sosem szűnik meg a hiányérzet, csak megtanulsz élni a tátongó űrrel, amit maguk után hagynak, akik elmennek.” (Alyson Noel)

Április, ó, Április

"Április, ó, Április,
Minden csínyre friss!
Faun-bokáju, vad suhanc,
Újra itt suhansz!
Vásott cigánykereked
Porozza a tereket,
Repül a szemét,
Levegőbe parazsat
Hintegetsz és darazsat,
Illatot s zenét!"

  (idézet, Tóth Árpád)

És egy régi tavaszból, amikor még jártam az utcákat:

Március idusán

"Tűnt március nagy napja, szép tavasz,

 Mely fölráztad a szunnyadó erőket,

 Mely új tavaszok napját égre hoztad,

 Mely új remények ibolyáját fontad.

 Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott,

 Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!"

                                  (Juhász Gyula: Március idusára, részlet) 

*****

Utólag még egy kép, ez nem olyan ünnepélyes, de a szívemnek nagyon kedves. Kicsit régi, (Kislegény itt valóban kislegény) de mit tesz a véletlen? - piros-fehér-zöld.

Tegnap óta

ez jár a fejemben:

                 "jó néha sötétben a holdat nézni,
                  hosszan egy távoli csillagot igézni.
                  jó néha fázni, semmin elmélázni,
                  tavaszi esőben olykor bőrig ázni,
                  tele szájjal enni, hangosan szeretni.
                  jó néha magamat csak úgy elnevetni,
                  sírni ha fáj, remegni ha félek,
                  olyan jó néha érezni, hogy élek." 

                                               (Márti dalából idéztem)

És megint egy ünnep

Apó születésnapja. A fekete-fehér képeken fiatalon, az '50-es évek elején, majd a '60-as évek közepén, amikor megismertem. Akkor már nem dohányzott, a haja kevesebb lett, viszont gazdagabb lett egy szemüveggel. A szigorú tekintet csak álca, ami mögött egy csupaszív, kedves, vidám ember rejtőzött.

A színes képekhez talán nem is kell szöveg, ha valaki mégsem tudná, mi vagyunk 2009-ben: Apó és gömbölyűségem. (Apó itt már egy sztrókon túl és ez, sajnos, nem múlt el nyomtalanul.)

"A legszebb rózsát küldeném neked,
Hiába, - messze vagy te, nem lehet, -
Míg odaérne, elhervadna rég!"

                                              Kaffka Margit: Vándorének (részlet)

Ünnep közelít

„Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeim villanásaiból, és megvilágítják az elmúlt időt és embereket, akik élnek újra és örökké a kis karácsonyi gyertyák puha, libegő fényében." - Fekete István.

...minden kedves ismerős és ismeretlen olvasónak...🌲🥰

Hiányoznak

 

                                            "Emlékük, mint a lámpafény az estben,

                                              Kitündököl és ragyog egyre szebben 

                                              És melegít, mint kandalló a télben

                                              Derűs szelíden és örök fehéren."

Gyásznap

Az aradi vértanúk:

(a képet az internetről töltöttem le a budai honvédek weblapról) 

"A vesztőhelyre sáros út vitt
és kikericsek kékjei.
Száz év, s meghaltam volna úgyis –
vígasztalódott Vécsey.
Láhner György sírt s a földre nézett,
Damjanich szekéren feküdt,
Leiningen felmentő honvédek
árnyát kereste mindenütt.
S a táj olyan volt, mint a fácán:
tarlók, fák vérző foltjai,
és ők, tarkán, libegve, hátán:
elhulló, bús-szép tollai."

(Faludy György: OKTÓBER 6.)

Márai Sándor 1945-ben írt naplójából

Most olvasom. Érdekes gondolatokkal találkozom a könyvben. Ehhez az oldalhoz nem kell magyarázat, érdemes a képre kattintani, nagyobbak és így olvashatóbbak lesznek a betűk.

Boldog új esztendőt!

                                                                    

"Adjon Isten minden jót
 Ez új esztendőben:
 Vegye el mind a nem jót,
 Ez új esztendőben;
 Mitől félünk, mentsen meg,
 Amit várunk, legyen meg,
 Ez új esztendőben!"

Idézet

egy Kollár-Klemencz Lászlóval (énekes, dalszerző, szövegíró, filmrendező) készült beszélgetésből: 

„Úgy nőttem föl, hogy csodálkozva néztem a felmenőimet, hogy a rengeteg munka, nehézség és megpróbáltatás mellett, hogy tudtak olyan jó emberek lenni.”

Őszköszöntő

Ennél szebben nem tudom köszönteni: 

Pedagógusnap

Az alábbi gyűjtés olyan tanároktól, tanítóktól ered, akik egy-egy tanítványuk dolgozatának olvastán aligha bírhatták ki nevetés nélkül. Talán utána könnyebb is lett a dolgozatjavítás.

-  Zrínyinek csak fél szeme volt, ám ez nagyon zavarta a csatákban.
– A katonák életüket és halálukat kockáztatták.
– A hős holtan esett össze. Ezt később nagyon sajnálta, de akkor már nem volt mit tenni.
– A víz oxigénből és folyadékból áll.
– A szomorú, elhanyagolt sírok mellett, élettel teli sírhalmokat is találhatunk.
– A mocsári vész 1526-ban volt.
– A Szent Jobb István király bal keze.
– Janus Pannonius 15 éves korában elterjedt Európában.
– A föníciaiak kereskedtek és iparkodtak.
– A háborúban a nők is megteszik a kötelességüket a férfiakkal együtt, úgy elöl, mint hátul.
– Arábiában a vizet cisztercitákban gyűjtik.
– Sok régi kőzetben megtalálhatók az őskori halak lábnyomai.
– A bronzkorszak tűzzel-vassal pusztította a rézkorszakot.
– A középkorban a várakat katakombákkal lőtték.
– Kanada területe egyenlő Európa lakosságával.
– A kenguru kicsinye fészeklakó.
– A ménes egy nagy lócsomó.
– Toldi a csónak felé indult, mikor a cseh vitéz elővette a kardját és majdnem lelőtte Toldi Miklóst, ő azonban észrevette a fondorlatos tervet.
– Boldog Margit az erény útját követte. Ártatlan életét és elsőszülött gyermekét az úrnak ajánlotta.
– Szulimánt a szigeti ostromnál megölték, ezért egyelőre felhagyott azzal a szándékával, hogy Magyarországot meghódítsa.
– Kolombusz háromszor indult útnak, bár a második útján meghalt.
– Zrínyit a bécsi kamarilla által felbérelt ólmozott vadkan ölte meg.
– A végek vitézei többnyire nem éltek haláluk napjáig, mert már korábban elestek.
– És akkor a költő megírta a Szundi két apródja című verset.
– II. József, a vaskalapos király Mária és Terézia fia volt.
– Julius Ceasart a márciusi Idusok ölték meg.
– Egyiptom őslakói a múmiák.
– A Magna Charta Libertatum kimondta, hogy ugyanazért a bűnért senkit nem lehet kétszer megölni.
– A kutatók az őshazában megtaláltak az ősmagyarok hátrahagyott részeit.

(Részlet Millei Ilona 2021. június 6-i, a Hírklikkben megjelent cikkéből.) 

Én könnyesre nevettem a szemem. 😂 

Ez olyan szép,

hogy meg kell jegyeznem! A Facebookon olvastam Rózsánál (alias Flora), remélem, elnézi nekem, hogy ezt az idézetet elhoztam ide: 

 "A csend olyan szavakból áll, amelyeket nem mondtak el"  (Marguerite Yourcenar). 

Érdekes megfogalmazása a csendnek, de ha jól meggondoljuk, nagyon igaz főleg, ha ez a csönd két ember között keletkezik. Ez a csönd lehet megnyugtató és nyugtalanító. A kimondatlan szavak jelenthetik, hogy szavak nélkül is megértik egymást, vagy a nagyon mély távolságot is kettejük között...és...a magányt...

Popper Pétertől egy idézet

"Nem tehetünk eleget mindenki elvárásának, nem szolgálhatjuk ki mindenki igényeit. Az emberek annyira sokfélék és olyan sokfélét és ellentéteset követelnek tőlünk, hogy szét kellene szakítanunk magunkat a megsemmisülésig, ha mindennek meg akarnánk felelni. Nem lehetünk jók mindenki szemében, nem lehetünk mindenki kedvelt "Benjáminja". Ez nem lehet magatartásunk mértéke. Szelektálnunk és választanunk kell az elvárások között. Ennek mértéke saját meggyőződésünk, lelkiismeretünk. Ezért adott esetben tudnunk kell "nemet mondani". Csak a jellemtelen, konformista embernek nincsenek ellenségei." 

 

Fiatalon én is mindenkinek meg akartam felelni, aztán én is rájöttem, hogy ez képtelenség, azóta nyugodtabban élem az életem.

Ezt már szeretem

Ma reggel gyönyörű kék volt itt az ég és még most is süt a Nap! Az a négy fenyő: Athos, Porthos, Aramis és D'Artagnan. Kivont ágakkal figyelik és vigyázzák a környéket. Van tőlük távolabb egy ötödik is, talán ő a Milady, vagy a Bíboros? Ő most lemaradt a képről.😉 

Van a környékünkön sok fenyő, a mi kertünkben is található több is (egyik pont a konyha ablaka előtt), de az az öt ott szemben, egy kertben álldogál.

Amikor ilyen kék az ég, mindig ez az Ady-vers jár a fejemben:

"Adjon Isten ifjuságot,
Szabadságot, boldogságot,
Egészséget, pénzt és hitet,
Szerelmet, hírt mindenkinek.
Gyönyörű-kék itt az Ég."

(Ady Endre: ADJON ISTEN MINDENKINEK - részlet)

Ma ez az ajándék

"A vonuló felhők fölött mindig kék az ég" - ez volt Apókám egyik kedvenc mondása. Ma ezt rejtette a 23. fiók és az időjárás is mintha ezt akarta volna igazolni, pár órára megmutatta a felhők fölött azt a gyönyörű kék eget.

Kár, hogy csak álom

Olyan szépet álmodtam! 

Álmomban ott volt Apókám és az én édes, drága mamácskám, már csak apukám hiányzott. Talán majd legközelebb.

"A szeretet nem ismeri fel önnön mélységét, míg az elválás órája el nem következik."

/Khalil Gibran/

Kahlil Gibran:

"Bizony, mérlegként függtök öröm és bánat között. Csak aki üres, az mozdulatlan és kiegyensúlyozott."

"Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós hajnal."

"Helytelen azt hinnünk, hogy a szerelem hosszas együttlét és kitartó udvarlás gyümölcse. A szerelem a szellemi-lelki rokonság gyermeke, s ha egyetlen pillanat nem hozza létre ezt az összetartozást, hosszú évek alatt sem születik meg soha."

Vannak dolgok...

...amiket nem tudok megmagyarázni. Egész nap ezt a pár sort ismételgetem a Toldi estéje elejéről:

"Őszbe csavarodott a természet feje,
Dérré vált a harmat, hull a fák levele,
Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja,
És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja."
                                           (Arany János)

Tavasz jön, nem az ősz! Talán az életem..., de ott sem az ősz közelít, sokkal inkább a tél.