három születésnapot ünnepeltünk egyszerre. Kettő még május elején volt, egy pedig június 6-án. Megvártuk, míg mindannyian védettek lettünk, legalábbis reméljük és végre nem maszkban, hanem "a la nature" láthattam a lányom és a két gyerek (Kicsilány és Kislegény) egész arcát és természetesen ők is láthattak engem. Megállapították, hogy most jól nézek ki és ha lehet, ne fogyjak le, mert az nagyon nem állt jól. Ezt megbeszéltük, én is egyetértettem velük. (Puszi is volt!)
Délután 5 óra körül jöttek és 11 óra volt, amikor elmentek. Nagyon sokat beszélgettünk, nagyokat nevettünk, felidéztünk sok régi emléket. A gyerekek szeretik hallgatni a régi történeteket, azokat is szívesen meghallgatják, amiket már ismernek. Meséltünk Dédiékről (Anyukám és Apukám), Nagypapáról (az én Apókám) és nagybátyjuk ("kicsi" fiam) rengeteg "hőstettéről".
Igazán jó kis este volt! Nagyon kellett, hogy egy kicsit visszatérjünk a régi életünkhöz.
Kislegény 20. születésnapját és a sikeres érettségi vizsgáját is most ünnepeltük meg. Egyedül Kicsilánynak nem volt semmiféle alkalom, ami miatt őt is ünnepelhettük volna, de így sem maradt ajándék nélkül. 😉
Ezt a csodálatos egy szál virágot én kaptam:
Reggel fényképeztem, mert tegnap azért kicsit elfáradtam, még a gyógyszereimet sem készítettem elő mára! - és különben sem volt jó a világítás. Épp csak arra futotta az erőmből, hogy elpakoljam a vendégség után maradt ezt meg azt.
