Leveles a május

Májusra a kedvenc virágaimmal díszített hátteret választottam. Gyöngyvirág, pipacs, nefelejcs... Egy-egy szép emlék...

Leveles a május, virágos a rét
Majálisba menni, jaj de csodaszép
Búzavirág koszorú ma senki sem szomorú
Ránk ragyog az ég, ejhaj, május csodaszép hónap!

Vár reánk az erdő, vár a zöld határ
Magas ágra röppent a dalos madár
Búzavirág koszorú ma senki sem szomorú
Ránk ragyog az ég, ejhaj, május csodaszép hónap!

Mi mást lehetne dúdolgatni...?

A Muzsikás együttes dalai járnak a fejemben...

HULLJATOK LEVELEK

Szomorú az idő nem akar változni
Nagy átok van rajtam mért tudlak szeretni

Szeretni nem tudtam de most már jól tudok
Búsulni nem tudtam úgyis megtanulok

Ahol én elmegyek még a fák is sírnak
Gyönge ágairól levelek hullanak

Hulljatok levelek rejtsetek el engem
Mer az én édesem mást szeret nem engem

Hulljatok levelek rejtsetek el engem
Mer akit szerettem mást szeret nem engem

Köszönöm édesem hogy eddig szerettél
Verjen meg az isten ha már megvetettél

Verjen meg az isten veretlen ne hagyjon
Szeretetlen társat hideg ágyat adjon

Szomorú az idő nem akar változni
Nagy átok van rajtam mért tudlak szeretni

Az én édesem nem szeret mást, de az idő, az akkor is szomorú!

Nini, mit találtam!

"Esik mocskosul az eső..."

Nagyon szeretem ezt a számot, de azt, hogy ennyire aktuális, már sokkal kevésbé...

Sztevanovity Dusán - Presser Gábor:

NINCS MÁS

Nincs más
Csak az óra hangja, a nehezen induló nap
Nincs más
Mint az első gondolat a behunyt pillák alatt
Nincs más
Oly mindegy, hol vagy, mennyi vagy
A neved, a számlád mennyit ér
És hová is születtél

Nincs más
Csak egy csésze kávé, s egy kinőtt város, mely vár
Nincs más
Csak egy part a képen, s hogy utazni kéne már
Nincs más, csak az a néhány vágyódás
A kételyek, a lassú áradás
Hogy elúszik az, ami más

Ugye, volt már úgy veled
Hogy a térkép elveszett
Ugye, volt már úgy veled
Hogy nagyon fájt a hegymenet
S egy régi dal helyre tett

Nincs más
Csak a Karácsony este, és aztán a száraz fenyők
Nincs más
Csak a könyv a polcon, s a remény, hogy lesz rá időd
Nincs más
Csak amit másképp gondoltál
Egy ügyetlen mondat a búcsúnál
Mi folyton visszajár

Ugye volt már úgy veled
Hogy a térkép elveszett
Ugye volt már úgy veled
Hogy nagyon fájt a hegymenet
S egy régi dal helyre tett

Hosszú lesz a tél...

Holnapra készülődve: Ne várd a májust

(Itt csak a linket teszem be, mert a másik megoldás nagyon lassítja a blogot.)

Ha én rózsa volnék

Rég volt már zene is. Ezt a rádió blogból sikerült elhozni, talán más is szereti. Én nagyon!

Ezt most találtam:

Várj reám...

Petite Fleur

Puttin' on the Ritz

Egyik nagy kedvenc részben törölve

Nem azért, mert megszünt kedvencnek lenni, hanem mert nagyon lelassította a blogot. A YouTube nehezen jött be. Balázs Fecó és Keresztes Ildikó énekelte az A csönd éve volt című dalt. Ez a változat - a duett - tetszik a legjobban.
Akkor erről ennyit.

Presser Gábor - Sztevanovity Dusán:

MI KÉNE MÉG

Néha, mikor nyomaszt már az elégedettség
Sok fényes ötlet áraszt el, hogy mi is kéne még
Sok használt szöveg kellene, mely kifordítható
És ráhúzható minden rosszra, hogy lássuk milyen jó
Na na na na-na-na na na-na-na na
Na na-na-na-na na na-na na-na-na na

Egy futballmeccs meg vetélkedő nagyon kéne még
Hogy legyen, amit önfeledten élvezhet a nép
És néhány újabb sikerlista szintén kéne még
Hogy megismerjünk minden egyes különvéleményt
Na na na...

Egy hirdetés a reklámoknak, az is kéne még
S egy újabb, mely az utóbbiaknak csinál hírverést
Sok ösztönzés, hogy készüljön a jövő nemzedék
És hozzá néhány jó tanács, mely a túlzásoktól véd
Na na na...

Egy kémény kéne, egy nagyon magas, mely megfordítva áll
Hol minden tervünk visszaszáll, mi régen elszállt már
S ha ez is megvan, nem tudom, mi is kéne még
Nekem talán egy másik fej, mert az enyém tele van rég
Na na na...

Hétvége!

kívánok mindenkinek! Vasárnap Anyák Napja!

Az én Mamám

Az én Mamám nem hordott bubifizurát,
nem hordott párizsi ruhát és mégis szép volt.
Az én Mamám lágy hangja csupa zene volt,
emlékszem olyan szeme volt, akár az égbolt.
Az én Mamám még néha elpirult,
szívében még a múlt melódiája gyúlt.
Az én Mamám nem hordott bubifizurát,
nem hordott párizsi ruhát és mégis szép volt.

Adhat Isten gazdagságot,
rubintokat és gyémántot, márvány palotát.
Adhat pénzt, ragyoghat rajtad a drága ékszer.
Csak egyet nem adhat kétszer:
édes, jó, anyát.
Adj csókot az ősz fejére,
ráncos, reszkető kezére.
S érezd azt meg, hogy a szíve érted reszket.
Hogyha bánat ér, ölében vígaszt lelhetsz.
Imádkozz a jó Istenhez, hogy tartsa meg neked.

Az én Mamám még néha elpirult,
szívében még a múlt melódiája gyúlt. ...

Mama

Balázs Fecó: Érints meg

Nagyon szeretem ezt a dalt:

Balázs Fecó-Horváth Attila: ÉRINTS MEG

Megint elment a nap,
ahogy mindig szokott.
Nem túl sok van már,
amit még itt hagyott.
Ami félig van kész, az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok
most nélkülünk változzanak.

Egy felhőn ülünk fenn a város fölött.
Távolról néztük, ahogy átöltözött.
Indulhatunk. Itt már tudjuk, milyen.
Rád bízom, merre.
Ne ez a bolygó legyen.

Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,
és kívánj jó éjszakát.

Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
hogy minden nap,
mindenhol erős legyek?
A csönd volna jó.
Kicsit könnyebb napok.
Ne kérdezz semmit, ha látod,
hogy fáradt vagyok.

Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,
és kívánj jó éjszakát.

Elment a nap,
ahogy mindig szokott.
De túl sok van már,
amit még itt hagyott.
Ami félig van kész,
az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok
most nélkülünk változzanak.