Lufifej

Tegnap és ma is olyan volt a fejem, mint egy lufi. Olyan üres. Az az érzésem, hogy ezért is az időjárás a felelős. Igen. És ma reggel még az ébresztőt is átaludtam. 

Nem mintha fontos dolgom lett volna, de mégis! - aztán amikor kinyitottam a szemem, nagyot néztem, hogy milyen világos van, pedig tegnap 7 órakor még viszonylag sötét volt. Ránéztem az órára, 3/4 7, nem értettem, újra ránéztem, kicsit jobban kinyitottam a szemem, hát bizony 3/4 8 volt. Így már értetettem a világosságot. 

A Nap nem sütött, köd volt és eső. Egész nap. Hogy én hogy utálom már ezt az időt!

Falfirkák

Van egy kis könyvecském, ami "a legszebb angolszász graffitikból szeretne pár százat megmutatni, kiegészítve őket friss hazai darabokkal. Egyrészt természetesen azoknak, akik szeretik, ha a falra írva van, és azoknak, akik nem. (Meg azoknak is, akik ezen még nem gondolkoztak.)"

Ezt olvasgattam és jókat mosolyogtam, sőt olyan is akadt amin hangosan felnevettem. Aztán van benne olyan is ami ugyan nyomdafestéket tűrt, hiszen ebben a könyvben kinyomtatták, de az én blogomba nem fér bele. (Pedig azokon is jókat nevettem.) Párat - az illedelmesek közül - hoztam mutatóba. 

Nostradamus itt járt a jövő héten.

Szeretek a falra írni. - Hülye, ez egy ajtó.

Együnk, igyunk, mulassunk, hátha nem is halunk meg holnap.

Aki az életet tréfának tartja, gondoljon a poénra.

Napóleon a szívén viselte a kabátujját.

Oroszlánszívű Richárd - az első szívátültetés?

Rögtön jövök - Godot

Le a gravitációval!

Jézus él. - Ez azt jelenti, hogy akkor nem lesz húsvéti szünetünk? 

Az eszkimók Isten fagyasztott népe.

Kérjük, ne írjon a falra! - Talán gépeljünk?

Ennyi elég. Nagyon kevés, de kóstolónak pont jó. Az az igazság, hogy a viccesebbek korhatárosak és "bloghatárosak".  Na, megyek, mára ez jutott.

Lesz egyszer Húsvét is

Bizony. Idén április 4-re esik Húsvét vasárnapja. Én már előre terveztem, ha valakinek valamelyik megtetszik, nyugodtan le lehet tölteni.😉

Vagyok

Igen, vagyok, létezem. Nincs semmi baj, csak találtam magamnak egy új elfoglaltságot. Mostanában üdvözlőlapokkal vagyok elfoglalva. Régen blogháttereket gyártottam, de ma már elég nehéz (nekem legalábbis nem megy) beilleszteni a saját hátteret. A mostanit a blogspot adta, elégedett vagyok vele, de nem tükrözi az éppen esedékes időjárást, vagy a hangulatomat. Ez van. 

A régi háttereket hasznosítani tudom az új üdvözlőkártyáknál. Van karácsonyi, újévi, húsvéti, születésnapi, névnapi és olyan is amin szép napot kívánok. Elég "l'art pour l'art" ez az egész, de szeretem csinálni, megmozgatja a fantáziám. Csak két példa:

A versike nem kíván ám rosszat. Állítólag a fülünk és az orrunk egész életünkben nő, tehát minél nagyobb, annál hosszabban élünk ezen a földön. 😀

A fotózást sem hanyagolom, de olyan egyformán ronda az idő, olyan ritkán van olyan pillanat, hogy azt érezném, na most ezt meg kell örökíteni, hogy eddig nem sok új kép született. 

Egyébként elvagyok. (Mint a befőtt.)

Esett egy kicsi hó!

Reggel arra ébredtem, hogy fehér lett az utca, fehérek a háztetők. Gyorsan készülődtem, nehogy mire kimegyek az erkélyre, már el is tűnjön, mert tegnap eltűnt. Most is, ahogy kinézek az ablakon, látom, süt a Nap és a szél is fúj, úgyhogy ez a hó sem fog sokáig kitartani.

Készítettem pár felvételt, így mégis megmarad a fehér Város nekem és minden kedves olvasónak aki erre jár.

Apókám születésnapja

Régen sokszor hallgattuk együtt, most ég egy gyertya és egyedül hallgatom. 

Mama születésnapja

28. éve nem ölelhetlek át. A kedves virágokkal köszöntelek, szeretlek, nagyon hiányzol.

Gimiben

Az első év elején történt. Ismerkedés az osztályfőnök és a diákok között.

Tanárnő megkérdezi: Kinek van az osztályban abszolút hallása? Egy jelentkező. Tanárnő: Nahát, neked abszolút hallásod van? Diák: Tanárnő kérem, nekem abszolút nincs hallásom. 

Irodalom óra. 

Tanárnő: Nos, beszélj nekem Kőműves Kelemenről. Diák: Kőműves Kelemen egy kőműves volt, akit Kelemennek hívtak.

Szaladnak a napok

Bizony, bizony, tegnap volt vízkereszt napja és én, úgy ahogy szokás, tegnap leszedtem a karácsonyfát, elcsomagoltam a díszeket a következő karácsonyig. Mikor ezzel végeztem, a derékfájás akkor kezdte. Szerencsére nem tartott sokáig, egy kis pihenés és már el is illant. A fa nélkül egy kicsit üres lett a szoba.

Ezután csináltam meg az ebédet, tejfölös gombapaprikást. Tegnap még volt hozzá köret, de ma már főznöm kellett hozzá valamit. Kipróbáltam a hajdinát. Nem is rossz. Úgy készítettem el, mintha rizs lenne. Emlékeztet a bulgurra. Na igen, ilyesmiket eszem mostanság, a tészta, rizs (kivéve a barna), a krumpli nem ajánlott, csak igen-igen módjával. Meg lehet szokni. 

Sok salátát kéne ennem, de amellett, hogy nagyon drága, az én gyomrom nem igazán szereti a sok nyers zöldséget. Tehát marad a bulgur, hajdina, barna rizs és nagy ritkán (lelkiismeret-furdalással) tészta, krumpli, főleg a püré. 

Reggel megörökítettem a napsütötte Várost, kicsit lefelé görgetve két fotót lehet látni közülük. 

Ma olyan versolvasós kedvem is volt, Juhász Gyulától olvastam és írtam be egyet a verses blogomba. Most pedig itt az ideje az ebédnek (a rendszeresség fontos - nem nekem, hanem a cukromnak). 

Mennem kell. Majd jövök.

Reggeli Budapest

Újévi köszöntő

ADJON ISTEN MINDEN JÓT (Népköltés)

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Jobb üdőt, mint tavaly volt,
Ez új esztendőben;
Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,
Jó termést és jó vásárt
Ez új esztendőben;

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Zsíros esőt, kövér hót,
Ez új esztendőben;
Bő aratást, szüretet,
Egészséget, jó kedvet
Ez új esztendőben!

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Drága jó bort, olcsó sót
Ez új esztendőben;
Jó kenyeret, szalonnát
Tizenkét hónapon át
Ez új esztendőben!

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Vegye el mind a nem jót,
Ez új esztendőben;
Mitől félünk, mentsen meg,
Amit várunk, legyen meg,
Ez új esztendőben!

Fények

2021. január első napjának délelőttjén ilyen volt a kilátás:

A 2020-as év utolsó napja

Íme:

itt a kocsonya. Ez nem maradhatott el, máskor úgysem eszem, pedig szeretem. Nem sok, csak épp elég. Sok zöldséggel, bőrös csülökkel és 6 órán át tartó lassú főzéssel készült. 

A bőrét a végén kidobtam, azt nem tudom megenni, de a kocsonya megdermedéséhez szükség van rá.

Ez a végeredmény és mivel én már ettem belőle, boldogan jelentem, egész finom lett. 😀

Milyen is volt ez a Karácsony?

Egyedüli. Igen, ilyen még nem volt. Egyedül, de nem magányosan. 😊

Szilvesztert saját elhatározásból már töltöttem egyedül, de Karácsonyt még soha. Ez is az én elhatározásom volt, de azt hiszem, a gyerekek is megkönnyebbültek, mert nem szeretnék, ha esetleg valamelyikük miatt betegednék meg. Megértem, sőt! 

Szépen teltek el a napok. Volt meglepetés is, az ajtó előtt várt rám 24-én. Az ádventi fiókban az volt, hogy nyissam ki az ajtót, zárójelben: a bejáratit. Szót fogadtam és egy mindenféle jóval, széppel, szeretettel megrakott ládikót találtam. Leányzóm még előző este, szép csöndben csempészte (Babits Bihály😀) az ajtóm elé. Sokkal meghatóbb volt, mint máskor, amikor a fa alatt találtam rá az ajándékra. 

Egy videót is találtam benne, Nagyi karácsonyi filmje címmel. A Karácsony előtti napok, Kicsilány, Kislegény, Mojo cica és természetesen a lányom közreműködésével készült. A fiamék is küldtek egy vicces videót a messengeren. Telefonon is beszéltem mindkettőjükkel, leányzómmal többször is. 

Van egy kis fenyőm, égnek a gyertyák, érzem a szeretetet, talán kissé szentimentális, de most így a jó. 

Békés, boldog Karácsonyt kívánok!

Ma ez az ajándék

"A vonuló felhők fölött mindig kék az ég" - ez volt Apókám egyik kedvenc mondása. Ma ezt rejtette a 23. fiók és az időjárás is mintha ezt akarta volna igazolni, pár órára megmutatta a felhők fölött azt a gyönyörű kék eget.

A vírus mit csinál 24-én?

Szenteste a kijárási tilalom szünetel. Kihirdették. 

A vírus nem szólt semmit, szerintem teszi ugyanazt amit eddig, vagyis ahol tud, fertőz. 

Ki érti ezt? Nem a vírust, hanem az egyéjszakás szabad vándorlást. Nincs még elég áldozat? 

A vírus nem tudja, hogy most ünnep van, szenteste, ő - az emberiségre nézve elég borzasztó természeténél fogva - ünnep ide, ünnep oda, tenni fogja a dolgát. 

Aztán elmúlik Karácsony és mi gyászolhatunk, vagy esetleg minket gyászolnak majd. Késő bánat. 

Én azt mondom, ha már így adódott, vigyázzon mindenki saját magára és lehetőleg ne menjen sehová. 

(Bár... van egy olyan érzésem, hogy vannak akik örülnek, hogy mehetnek. Hát ők menjenek, én maradok.)

 

Ádvent negyedik vasárnapja

Várakozás közben

Nemes Nagy Ágnes: KARÁCSONY

Fehér föld, szürke ég, a láthatáron
narancsszín fények égtek hűvösen.
Pár varjú szállt fejem felett kerengve
s el nem repültek volna űzve sem.

Csak álltam szürkén, szürke ég alatt.
- S egyszerre, mint gyors, villanó varázs
egy kicsi szó hullott elém: karácsony,
mint koldus kézbe illatos kalács.

Csodáltam. És a számon hála buggyant,
nem láttam többet kósza varjakat:
olyan szelíd volt, mint a gyermek álma,
s olyan meleg volt, mint a nyári nap. 

 

Ádvent harmadik vasárnapja

Várakozás

Van nekem egy ádventi naptáram, a lányoméktól kaptam. Van benne 24 kis fiók és a fiókokban apró ajándékok, üzenetek (még Mojo cicától is 😀). 

Minden reggel izgatottan nyitom ki a soros fiókot, hogy vajon mit találok benne? Minden reggelem mosolyogva indul és ez mostanában nagyon jót tesz nekem. Időnként meg is hatódom és könny szökik a szemembe, de ezek a boldogság könnyei. Olyan jó, hogy ilyen családom van! Szeretem őket, nagyon! 

Ádvent második vasárnapja

Itt járt a Mikulás,

és hogy itt járt, mi sem bizonyítja jobban, mint ez az üzenet amit itt hagyott: