Falfirkák

Van egy kis könyvecském, ami "a legszebb angolszász graffitikból szeretne pár százat megmutatni, kiegészítve őket friss hazai darabokkal. Egyrészt természetesen azoknak, akik szeretik, ha a falra írva van, és azoknak, akik nem. (Meg azoknak is, akik ezen még nem gondolkoztak.)"

Ezt olvasgattam és jókat mosolyogtam, sőt olyan is akadt amin hangosan felnevettem. Aztán van benne olyan is ami ugyan nyomdafestéket tűrt, hiszen ebben a könyvben kinyomtatták, de az én blogomba nem fér bele. (Pedig azokon is jókat nevettem.) Párat - az illedelmesek közül - hoztam mutatóba. 

Nostradamus itt járt a jövő héten.

Szeretek a falra írni. - Hülye, ez egy ajtó.

Együnk, igyunk, mulassunk, hátha nem is halunk meg holnap.

Aki az életet tréfának tartja, gondoljon a poénra.

Napóleon a szívén viselte a kabátujját.

Oroszlánszívű Richárd - az első szívátültetés?

Rögtön jövök - Godot

Le a gravitációval!

Jézus él. - Ez azt jelenti, hogy akkor nem lesz húsvéti szünetünk? 

Az eszkimók Isten fagyasztott népe.

Kérjük, ne írjon a falra! - Talán gépeljünk?

Ennyi elég. Nagyon kevés, de kóstolónak pont jó. Az az igazság, hogy a viccesebbek korhatárosak és "bloghatárosak".  Na, megyek, mára ez jutott.