megnézem, hogy milyen az idő Helsinkiben.
Kicsilány január óta ott jár egyetemre, ott dolgozik, ott él. Munkát csak a napokban talált és még nem is tudom, hogy mit csinál, csak azt, hogy délután, vagy este, mert délelőtt egyetemen van.
Eleinte furcsa volt neki minden, hiába volt már tavaly fél évig Jyväskyläben, Helsinki más, bár ott is sok az erdő, a park, ám a tenger miatt soha nincs olyan hideg. Ráadásul kiderült, hogy Kicsilány Jyväskylä-i tájszólásban beszéli a nyelvet, így mindenhol finn leányzónak nézik, hiszen szőke és fehér a bőre is, no meg tájszólással beszél. 😄
Nagyon tetszik neki a finn oktatási rendszer és nem csak az oktatási, hanem úgy általában a rendszer. Az oktatásban nem kell jegyzetelniük, mindent megtalálnak az egyetem honlapján, a beszélgetésekre helyezik a hangsúlyt és sok a gyakorlati órájuk. Először mindent szimulációban próbálnak ki. Ott van a legnagyobb szimulációs központ. Nem kell félniük, hogy valamit rosszul csinálnak és a beteg esetleg feldobja a talpát.
Az egész finn rendszer nagyon emberközpontú. Vannak már barátai, vagy inkább azt mondanám, hogy olyan emberkék, akikkel beszélget, vagy elmennek kicsit szórakozni. A finnek nem valami beszédesek, de ő épp egy finn lánnyal beszélget sokat és tőle tudott meg sok mindent az életszemléletükről.
Egyelőre ennyi, majd még írok róla, hogy milyen az élet Helsinkiben. Kicsilány nagyon szereti. Húsvétkor itthon lesz, de csak pár napig, aztán júniusban a lányom és Kislegény fogja meglátogatni. Hát igen, én már ebből kimaradok... Majd hallgatom a sok élményről a beszámolót.
Borka, nagyon érdekes volt betekintést kapni a mai finn diákéletről egy magyar fiatal szemével! Annak idején én is átéltem egy kicsit másfél éven keresztül az akkori SZU-ban, sőt, Leningrádban egyik szobatársam finn lány volt az elfoglalt Karéliából. Soha nem ment bele a témába, rendkívül óvatos és kevés beszédű volt, éreztem, hogy a téma tabu...
VálaszTörlésA mi lányunk azt mesélte, hogy a finnek nem közelítenek, de ha megszólítják őket, akkor nagyon kedvesen válaszolnak. Az a finn lány is együtt lakik S.-val, akivel sokat beszélget. A közös konyhában szoktak találkozni. 😀
TörlésBorka, élvezettel és figyelemmel olvastam a soraidat az unokád Finnországbeli élményeiről. Most még egyszer elolvastam, és jól megnéztem a havas fényképet is. Bizony ott még tartja magát a tél.
VálaszTörlésJó, hogy nem kell az egyetemen jegyzetelni. Én mennyit körmöltem az előadásokon. Mennyivel másabb ott az oktatási rendszer. Lehet, hogy itthon is változtattak ezen a téren. Nem tudom. Azt is jó tudni, hogy sok a gyakorlat, ennek különösen nagy jelentősége van és a beszélgetéseknek is.
Várom a további beszámoló(i)dat. Jó, hogy hazajön húsvétra kicsilány, így legalább találkozhattok.
Minden jót kívánok neked.
Nagyon köszönöm, Neked is minden szépet és jót kívánok.
TörlésNagyon más ott minden. Az időjárás, az üzletek, az emberek hozzáállása, az oktatás. Szókratész már így, beszélgetve tanított, talán ezt a példát követik. Nem tudom, csak azt, hogy az én unokámnak ez nagyon bejön és a sok gyakorlat is. Remélem, ez így is fog maradni! 🙂
Más világ, nagyon más. A jót könnyű elfogadni, megszokni. Sokkal talpraesettebb lesz, tud önállóan, ügyesen élni. Semmi nem tudja kizökkenteni majd. Szerető háttér várja itthon, ez is sok erőt ad neki. Ügyes lány, ÉLETREVALÓ 🤗😍
VálaszTörlésAhogy írod kedves Orsi. Nagyon más. Minden nyugisabb és hát sokkal kevesebben is vannak, mint mi. Más a természetük. Kicsilány a gimnáziumban kezdett felelősségteljesen viselkedni. Előre gondolkozik, megtervezi a dolgokat. Ezt az egész kinti tanulását egyedül vitte végig, miközben szorgalmasan tanulta a nyelvet. Tavaly egyébként az Erasmus ösztöndíjjal volt kint. Tényleg életrevaló! 😀
TörlésAz én lányom is volt Erasmus tanuló, csak ő Hamburgban ☺️
TörlésTe is büszke lehetsz a lányaidra, ők is nagyon életrevalóak, talpraesettek! Jól élnek a lehetőségekkel. 🌝
TörlésKöszönöm szépen 🤗
TörlésMióta megszülettek, a szemem fényei és igen, büszkék vagyunk rájuk 😍❤️
🥰
Törlés