Kutyaélet!

(Rózsa, alias Flora biztatására :) egy régebben írt történet - inkább mese, kicsit átírva, felújítva.) 

Na tessék, már megint itt van egy csodálkozó ember. Csak tudnám, hogy mi az ördög olyan érdekes rajtam?! Farkasszemet nézünk? Én nem bánom, úgyis én bírom tovább! Kutya vagyok, ráadásul farkaskutya, ez a házam, és akkor mi van? Nagyon jó, kényelmes kis ház ez. 

Márton gazda vett egy gyönyörű új traktort, csak úgy csillog-villog a napfényben, szép, piros-ezüst és olyan csodás hangja van, hogy öröm hallgatni. Legalábbis így mondta Márton, a gazdám, de az igazság az, hogy még én is szívesen hallgatom a brummogását. Ez a régi, amiben most lakom, olyan hangosan nyögött, zörgött, szuszogott, hogy az egész falu felébredt rá, amikor hajnalban Márton kiment vele a határba. Az ébresztőhöz én is hozzájárultam, mert én meg úgy ugattam, mintha valaki nyúzna, pedig csak túl akartam ugatni ezt a nagyhangú masinát. 

Na, most aztán csöndben van. A régi házamból előráncigáltam a pokrócomat, mert azt nem hagyom, de nem ám! A gazdám rögtön megértette, hogy mit akarok, szépen összehajtogatta és betette ide nekem az ülésre. 

És micsoda jó innen a kilátás! Nézelődöm, napközben innen vigyázok a tyúkokra és Cilára meg a Julira. Cila, az cila, a Juli meg a gazdám felesége és nagyon fontos személy az életemben. Vigyázok is rá nagyon! Most is jön és hozza az ebédemet. Jól főz, én már csak tudom. Nem olyan kutyának sem való akármit hoz ám, hanem abból ad amit ők esznek. 

Kíváncsi vagyok, ma mi lesz az ebéd? Boldogan csóválom a farkam, nagyon várom, persze, Julit is, de főleg azt, amit hoz. Na szóval, jó dolgom van itt nekem, nem cserélnék én a Burkussal sem, pedig ők nagyon gazdagok, igencsak jól élnek a gazdái. 

Hogy télen mi lesz? Visszamegyek a régi házamba, az jó meleg, téglákkal rakta körbe Márton és nem olyan huzatos, mint ez, de most, ebben a nyári hőségben, itt érzem jól magam. Aztán télen, ha nagy a hideg, Márton gazda (hallottam, hogy a Juli csak egyszerűen Marcinak szólítja) beenged ám a házba is. Nem a szép szobába, oda be sem tehetem a mancsom, ott ők nézik azt a tévét, vagy mit. Az előtérben nagyon jó nekem, csodálatos illatok jönnek a konyhából és a kamra is ott van a közelben. 

Na ugye! Tehát, ne tessék rajtam úgy csodálkozni (még a szája is tátva maradt), nálunk bizony a kutyának is van traktorja. Megmutassam a szép kilátást? Szívesen megteszem, na, feljön? 

Vauuuuuuu!