2021. április 11., vasárnap

A Magyar Költészet Napja

József Attila: BUKJ FÖL AZ ÁRBÓL

Ijessz meg engem, Istenem,
szükségem van a haragodra.
Bukj föl az árból hirtelen,
ne rántson el a semmi sodra.

Én, akit föltaszít a ló,
s a porból éppen hogy kilátszom,
nem ember szívébe való
nagy kínok késeivel játszom.

Gyulékony vagyok, s mint a nap,
oly lángot lobbantottam - vedd el!
Ordíts reám, hogy nem szabad!
Csapj a kezemre menyköveddel.

                                                        És verje bosszúd, vagy kegyed
                                                        belém: a bűntelenség vétek!
                                                        Hisz hogy ily ártatlan legyek,
                                                        az a pokolnál jobban éget.

                                                        Vad, habzó nyálú tengerek
                                                        falatjaként forgok, ha fekszem,
                                                        s egyedül. Már mindent merek,
                                                        de nincs értelme semminek sem.

                                                        Meghalni lélekzetemet
                                                        fojtom vissza, ha nem versz bottal
                                                        és úgy nézek farkasszemet,
                                                        emberarcú, a hiányoddal!

24 megjegyzés:

  1. Köszönöm a verset. Olvasgattam a verses blogodban is. A Költészet Napját így ünnepeltem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ünnepelünk, magunkban. Így is szép ez.
      Amíg dolgozni jártam, és munkanap volt az április 11., korábban indultam, és a "Posztolj verset!"-hez illőn, útközben kiragasztottam, kitűztem az előre kinyomtatott verseket. Jó volt esténként nézegetni a térképet, hol milyen versek kerültek a kerítésekre, falakra, szerte a városban. Meg az országban, sőt a határon túl is... Talán idén is van. Jó lenne, kellemes időtöltés.

      Törlés
    2. Éva, ez nekem nagyon szép ajándék az ünnep alkalmából. Köszönöm. :)

      Törlés
    3. Rhumel, szép és okosító szokás, Makón megcsinálták. Te is olvastad Aliznál. Talán, ha itt nálunk, az utcánkban kitennének a kapukra, kerítésekre verses lapokat, akkor én is kisétálnék olvasgatni. :)

      Törlés
    4. nálunk padokon vannak (a városhoz kötődök elsősorban) (node József Attila is az - szerencsénkre! :)

      Törlés
    5. bocs, csak utólag szoktam elolvasni mások kommentjeit (nehogy befolyásoljanak :)

      Törlés
    6. Aliz, igazán büszke lehetsz a Városodra! :)

      Törlés
  2. A közös pont a sok közül, a kedvenc, kedves József Attilánk.:)
    Nekem ma a Sóhaj jutott eszembe ("Ha könny csorog, ha kebel sír...")
    MA valahogy nekem ez a szomorú versek napja?! Faludytól is egy szívemnek nagyon kedves, de nem épp pozitív hangulatú verset mormoltam.(-Régtől sejtettem ezt ...).
    Akkor gyorsan egy vigasztaló Fodor Ákos:
    3 negatív szó
    nincs
    semmi
    baj

    Bocs, szétoffolom itt a Te költészet napi bejegyzésedet. Majdcsak lesz nekem (Apáé) is blogom megint. Addig nincs mese, ide firkálok Hozzád.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rhumel, kérdezni is akartam, hogy neked miért nincs blogod.Lelkes olvasód lennék! :) Én is bocsánatot kérek, hogy szétoffolom a bejegyzést, de le kellett írnom.
      József Attila mellett Radnóti Miklós a másik nagy kedvenc.

      Törlés
    2. Rhumel, hidd el, egyáltalán nem zavar! :) Anno József Attila és Jordán Tamás versmondása hozott össze bennünket a Nagy Könyvön. Olyan jó lenne, ha volna egy hasonló fórum az irodalomkedvelőknek! Van valami a FB-on, de nem nagyon szeretek ott lenni, csak azért nézek körül néha, hogy van-e és kitől üzenet?

      Törlés
  3. És én még azt hittem, hogy ehhez a bejegyzéshez nem lesz megjegyzés...! Nagyon örülök, hogy tévedtem! :)

    VálaszTörlés
  4. Valamikor régen nekem is volt olyan blogom, ahova "csak" verseket hoztam. Jó volt keresegélni és felrakni őket. Voltak olvasók is.

    VálaszTörlés
  5. akárhányszor olvasom, mindig meglepd és mindig új...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ez csak az "óriások" sajátja ..,. kimerithetelenek! (minta természet)

      Törlés
    2. Éva, és miért hagytad abba? Olyan jó böngészni, közben új felfedezéseket tenni, hogy nahát! - milyen jó ez a vers, ezt is beírom! :) Van egy dokum amiben gyűjtöm a nekem tetsző verseket és amikor úgy érzem, hogy na most! - akkor beteszem a blogomba is.

      Törlés
    3. Aliz, így van, minden korban és minden nemzedéknek tud újat adni, mondani. Én csodálom, hogy 32 évesen hogy tudott ilyen örök érvényű gondolatokat, ilyen tömören, szépen megfogalmazni. Ez a zsenialitása.

      Törlés
    4. A Messengernek volt blogos lehetősége valamikor régen, itt volt a verses blogom egy másikkal együtt. Aztán az a lehetőség megszűnt, ezzel az én blogjaim is. Már kezdtem máshol új verses blogot.

      Törlés
    5. Szabad tudnom, hogy hol? - vagy egyelőre még titok? Én szívesen olvasgatnám.:)

      Törlés
    6. Rosszul írtam. Azt akartam, hogy már NEM kezdtem máshol verses blogot. Bocsánat kimaradt egy fontos szó!

      Törlés
    7. Nahát, ez tényleg nagyon fontos szó! Nem mindegy. Sajnálom, hogy az a "nem" ott van.

      Törlés
    8. én úgy értem, hogy ugyanannak az embernek is tud mindig újat mondani!!!!

      Törlés
    9. én is úgy értettem, amikor azt írtam, hogy minden korban. Persze ezt lehetett történelmi kornak is érteni.

      Törlés
  6. bocs a sok elütésért, nem tudom mi van velem!:) (megrészegedhettem a versektől:)

    VálaszTörlés
  7. :))) Értjük mi, ha félre is ütöd azt a billentyűt. :)

    VálaszTörlés