2008. február 29., péntek

Hétvégén gyerekek!

Bezony ám! Jönnek ma és vasárnapig lesznek. Kicsilány és Kislegény. Ebéd kész, remélem, maradt az ízlésük, mert ha nem, főzhetek mást és ehetem napokig amit megfőztem. :)
A kedvenc blogokat meglátogattam, elovastam, már ahol volt valami újdonság, mert a hétvégén nem fogok erre ráérni.
Kellemes hétvégét mindenkinek! (Nekem az lesz, tudom. Na, inkább remélem..., mert ugye ember tervez...)

2008. február 27., szerda

Napközben

Nem volt meglepetés, Apó meglátta a kész széket, elmosolyodott és közölte, hogy tudta, hogy nem fogom kibírni másnapig. Azt hiszem, Apókám ismer engem. :)
A porszívót ma kipróbáltam, élmény volt. :) Most egy darabig nem lesz gond a takarítás. (Amúgy nem a kedvenc elfoglaltságaim egyike, de olyan régóta vártam rá!) A régi már a pincében tölti jól megérdemelt nyugdíjas éveit. Nem dobjuk ki - mondta Apó - hátha még szükség lesz rá...(?)
Tegnap, ráadásként, jött ez a vidám kis virág is. Nevét nem tudom, azt sem tudom, hogy évelő, vagy nem, mindenesetre adtam neki vizet, azt gyorsan felszippantotta és most vidáman mosolyog az állványon.
Este a neten böngészgettem és ezt találtam:
PRIMULA
(részlet)

Melegben tönkre megy.

Az ideális hőmérséklet a primulák tartására 13-16°C között van. Alacsony hőmérsékleti igénye és magas fényigénye miatt is célszerű az ablakban tartani, különben nagyon hamar elpusztul. Sajnos ezt a primulatulajdonosok nem tudják, és csodálkoznak, ha növényük egy hét leforgása alatt tönkremegy. A déli fekvésű lakóhely ideális számára.

Az öntözés is kritikus pont a primula életében. Ha jól érzi magát, hónapokig is virágozhat. Ehhez hetente egyszer, szárazabb levegőjű lakásban kétszer öntözzük meg, de arra feltétlenül ügyeljünk, hogy a növény ne álljon vízben. Túlöntözés esetén a növény egyszerűen elrohad.

Székfoglaló

Összeszereltem. Nem bírtam ki reggelig. Apó alszik, én meg szép csöndben megcsináltam, lesz majd reggel csodálkozás!
Arra jó ez a lapraszerelt móka, hogy az ember szerelés közben látja, hogy mire is fog ülni. Ez egész biztos, hogy nem fog 20 évig kitartani. A támlát és az ülőkét csak a karfa és a szentlélek tartja össze. Ha a karfa, ami természetesen műanyag, és van egy olyan tulajdonsága, hogy idővel elfárad és eltörik, na, akkor a széknek is annyi. Szétesik és még örülhetek, ha majd épp nem ül rajta senki.
Túúúdom, káposztáskő. :) Ismeritek a mesét?
Hogy miért vettünk ilyet? Hosszú, de a lényeg, hogy aki hozta, prospektus alapján vásárolt. Mi kiválasztottuk, Ő szívességből megvette és hazaszállította. A prospektusban pedig nem volt karfátlan forgószék. Ilyen egyszerű.
A porszívót tényleg csak holnap rakom össze, nem hiszem, hogy örülnének a szomszédok az éjjeli porszívózásnak.

2008. február 26., kedd

De jó volt!

Tegnap lélekben és képekben Párizsban jártam! Nagyon kellemes délutánt töltöttem egy kávézóban, puncstorta nem volt, csak sok-sok szó oda és vissza. :) Gyorsan szaladt az idő, Apó telefonja figyelmeztetett, hogy múlik, mert én bizony nem vettem észre.
Az ilyen délutánokat nagggyon szeretem, kéne belőle sok!!!
Ja, és plázanéni voltam, merthogy ott volt a kávézó, de most ez sem zavart. :) Jó társaságban fel sem tűnik, hogy emberek jönnek mennek körülöttünk.
Ma este - talán - két új lakó érkezik hozzánk, egy forgószék, mert amin most ülök, annak az ülőkéje félbetört (elég kényelmetlen) és egy porszívó. A régi takarító legalább 100 éves, a hangja nagyobb, mint az ereje, és végre Apó is elhitte, hogy kell egy új. Legalább a porszívó bírja erővel, ha mi már nem is - na nem? Jöhet a tavaszi nagytakarítás!
Most viszont megyek mosni...

2008. február 24., vasárnap

Tavaszi rügyek

Nappal napsütés, meleg, pont mint márciusban!

Holdvilágos éjszaka

Katt a képre!

2008. február 22., péntek

Tavaszodik

Jaj jaj, de nagyon elfáradtam. Napok óta takarítgatunk, egyszerre nem sokat, mert egyikünk sem szeretne lerobbanni, de így még húsvétig sem leszünk készen! Mindegy, az igyekezet megvan, hogy nem megy úgy, mint hajdanán? Istenem, ez van.
Holnap jönnek a fiamék és megünnepeljük az összes ünnepet, merthogy olyan "sűrűn" járnak erre! :) vagy inkább :(
Elmentem az Auguszt cukrászdába és vettem egy szép marcipán tortát, hozzá mindent ami kell és egy kis sajtos hasét is, ez utóbbit magamnak, mert megérdemlem! :) Hogy ott micsoda finom illat volt! Udvarias, kedves kiszolgálás, finom sütemények..., döntöttem, ez a kedvenc cukrászdám! Puncstortát is láttam ;) Csak úgy mondom...
Később még elballagtam a Kaiser's-be is, hétvégi bevásárlás, na ez már sok volt. Hazafelé mint egy robot, csak raktam a lábaimat egymás elé és csak arra gondoltam, hogy bár már otthon lennék! Apó a piacról jött, de esküszöm, Ő jobban bírja a gyűrődést, pedig 20 évvel született előbb, mint én.
Kitört a tavasz, minden korán nyíló bokor, fa rügyezik. A levegőnek is tavasz illata van, de azt az igazi, tavaszi földszagot még nem éreztem. Ha nem lettem volna olyan rozoga, sétáltam volna egy jó nagyot, de ami késik, az nem múlik. Egyik nap majd csak úgy, vásárlás nélkül, én és a fotómasinám bejárjuk a környéket. Meglessük a bimbókat.

2008. február 20., szerda

Grrr!

Nem tudom megközelíteni a freeblogos ismerőseimet, sőt, a saját blogomat (free, ami no free?) sem tudom megnézni! Mi történt??? Más is így van vele?
Most megpróbálom IE-ből megközelíteni. Talán a tűzróka nem tetszik neki...

IE alatt sem sikerült. Thinking

2008. február 12., kedd

Helyettem kisvirág :)

Minden rendben, létezem, csak annyi más van mostanság és valahogy nincs is írhatnékom...

2008. február 6., szerda

Meggyüttem!

Végre, újra itt. Nagyon csúnya, gonosz nátha volt ez kérem szépen. Volt egy olyan nap, amikor szinte szünet nélkül tüsszentgettem, az ellenségemnek sem kívánom. Még kicsit köhincsélek, néha jön egy hapci, de láz nincs.
Közben egyik nap Apó gyönyörű kocsonyahúst vett, azt meg kellett főzni. Most hűlnek és remélhetőleg meg is dermednek, bár elég meleg van. Ha másképp nem megy, mennek a hűtőbe, aztán cidrizhetnek ott! :)
Gyermekek és betegség miatt kimaradt mosást is pótolni kellett és már vár a következő adag. Apó is bejelentette igényét egy jó kis palacsintára, szóval nem unatkozom, sőt!
Néha benéztem ide, de bevallom, olyan is volt, hogy be sem kapcsoltam a gépet. Mondom, hogy beteg voltam! ;)

2008. február 1., péntek

Dáthás vagyok!

De nagyon!!!
Eleinte azért nem jöttem, mert nálunk vendégeskedett Kislegény, majd jött a telefon, hogy gyerekcsere lesz, mert Kicsilány beteg. Nem volt veszélyes, nem influenza, csak egy egyszerű felső-légúti fertőzés. Viszonylag hamar lezajlott, de közben átragadt rám. Tegnap nagyon cudarul éreztem magam, hőemelkedés, fejfájás, torokkaparás. Nnna, mára kijött rajtam a nátha. Most jobban érzem magam, de egyfolytában tüsszentgetek és fogy a zsebkendő rendesen.
Most körülnézek kicsit...
Majd, ha már nem kell 2 percenként kifújni az orrom, jövök.

13:53
Nagyon beteg lehetek, most fedeztem fel, hogy ma még nem ittam kávét!!! :)

2008. január 23., szerda

Vigyáztam...

Éjfél jóval elmúlt, úgyhogy már tegnap voltam a lányoméknál. Vigyázó szememet kivételesen nem Párizsra vetettem, hanem Kislegényre. Kicsilány tornázott az iskolában, Mamika szülői értekezleten ücsörgött, mi pedig nagyot autóztunk az előszobában, meséltünk Thomas-ról, a kis gőzmozdonyról, nagyokat nevettünk, beindult a csikigép is. Közben odakint eső esett, viharos szél kerekedett, de ezt észre sem vettük, csak Mamikáék mesélték, amikor megérkeztek.
Megnéztük a névnapi videót, képeket, sajnos Kicsilány kérését már nem tudtam teljesíteni. Egy Ki nevet a végén? már nem fért bele, mert holnap suli és ovi, korán kell kelni. Épp jöttem el, amikor a szél kivágta a konyha ablakát. Ott a nyolcadikon ez nem is ritka eset. Gyors szia nagyika! - Mamika rohant az ablakhoz én meg nem rohantam, csak komótosan beszálltam a liftbe.
Aztán az utcán már én is rohantam, mert úgy fújt a szél és jött a busz. Ilyen időben - illik, nem illik - muszáj elérni!
Ballonkabátban, kesztyű nélkül, vékony selyemsállal a nyakam körül, ámde kapucnival a fejemen végül hazaértem. Nem fújt el a szél... Apó ennek igen örült. (Nagyon bízom benne, hogy öröme őszinte volt. :) )
Majd' elfelejtettem: ettem finom, múlt hétről maradt kocsonyát!
Kicsilány kérte a névnapjára. Mikor Mamika feltálalta az ünnepi ebédet, a mi lányunk megkóstolta és elkenődött képpel mondta: Ennek húsleves íze van! :(
Mamika: Persze, a kocsonya olyan, csak meg van dermedve.
Kicsilány: Én nem erre gondoltam, hanem arra a pirosra, ami gyümölcsízű.
Így derült ki, hogy Kicsilány a kocsonyát a gyümölcszselére értette. Azóta Mamika egyfolytában kocsonyán élt. Én voltam a felmentő sereg, megszabadítottam az utolsó előtti adagtól, azért neki is maradt még egy. :)

2008. január 18., péntek

Melegszik

Ködös, párás, esős őszi nap. Szédülök, nem való nekem ez a klímaváltozás! Azok a régi szép hideg, havas telek... Volt olyan reggel, amikor -20°-ban mentem dolgozni. Azt valahogy jobban bírtam. Igaz, jó pár évvel fiatalabb is voltam. :)

2008. január 17., csütörtök

Majdnem disznótoros!

Húúú, de jót ettem! :) Sültkolbász, krumplipüré és cékla saláta. Nem hiányzott a hurka, nem szerettem nagyon soha, de mostanában olyan rossz szokott lenni, hogy nem is vettünk. Ez viszont nagyon finom volt. Apó vette a piacon (Lehel), remélem, tudja, hogy hol, mert ezt még ezen a télen meg kell ismételni.
Most boldog elégedettséggel nézek ki a fejemből. :)

2008. január 15., kedd

Front? - netán más...? Netán.

Vannak olyan napok, amikor egy apróság is elég, hogy rossz legyen az ember kedve. Ez most olyan. Majd elmúlik...

Két órával később: Elmúlt. :)

2008. január 13., vasárnap

Apó születésnapja

Kettesben, csöndesen, ahogy Ő szereti. Nem híve a nagy felhajtásnak, így aztán telefonok jönnek, de vendégek nem. Bevallom, ez nekem is sokkal könnyebb, persze, ha vendégek is jönnének, sokkal ünnepélyesebb volna.

2008. január 12., szombat

Hosszú lesz a tél...

Holnapra készülődve: Ne várd a májust

(Itt csak a linket teszem be, mert a másik megoldás nagyon lassítja a blogot.)

Csalódtam

Bizony. Úgy vártam a Waczak szállót és meglepődtem, hogy én nem ilyen hangokra emlékszem. Aztán rájöttem, hogy persze, mert eddig az eredeti hangokat hallottam és feliratokat olvastam hozzá. Kár volt szinkronizálni, jobb volt a feliratozott változat. A poénok sokkal jobban kijöttek. A főszereplő (John Cleese) magyar hangja kimondottan idegesít!
Mindegy, a lányomnak megvan az egész sorozat dvd-n (feliratos), majd nála megnézem. :)

2008. január 11., péntek

Tél, ég...

Metánál láttam a pesti égboltot, itt Budán ilyen volt ma délután:

2008. január 10., csütörtök

Ma lenne 80 éves...

...és ezen a napon már 15 éve ég a gyertya Mamám emlékére.

2008. január 9., szerda

Ütöget a guta!

Akartam üzenni Rhumelnek, hogy a Rigókba nem tudok kommentet írni, mert valami szerver error-terror van nála, erre itt meg az üzenő box nem fogadja el amit beírok. Nem tudom, mi lehet a baja?! Most csak mérges vagyok, majd ha lehiggadok és megjön a kedvem, akkor megnézem.
Irgum-burgum!
Odakint sötét van, köd, szürkeség, hát ez nem elég?! Akkor még itt is sötétben kell tapogatóznom?!

2008. január 8., kedd

Ködös nap

Üveghegy eltűnt, maradt a köd.

2008. január 7., hétfő

Angol humor!

Aki szereti: m2, 22.35-kor Waczak szálló! Nem tudom, hányszor láttam már, de még mindig nagyon tudok rajta nevetni.

Üveghegy

Ebben a pillanatban ködben van az egész város, nem látszik szinte semmi, csak a kékesfehér gomoly. Jó, hogy délelőtt előkaptam a masinám. :)
Reggelre kisütött a Napocska és én úgy éreztem magam, mintha az Üveghegyen lennék. Üvegfák, üvegbokrok mindenütt, csillogtak-villogtak a szikrázóan napsütéses télben. Nagyon szép volt. A völgyeket sejtelmes köd takarta és az ellenfényben a hegyek, tornyok körvonala látszott. Íme:

2008. GMB

Ma hallottam a rádióban, hogy egyes vidékeken az ajtófélfára írják krétával az új esztendő számát és a háromkirályok neveinek kezdőbetűit. Nos, én itt a blogomban teszem ezt, tán használ... :)
Fenyőfa már a múlté és mappalakó vált belőle, mert azért megörökítettem, ki tudja mire lesz még jó alapon.
Kezdődik a farsang, jöhet a tánc, a móka, kacagás! A táncot kihagyom, pedig hogy szerettem valamikor táncolni! Hja, most van a chi, minden nap megtáncoltat.
A kedvem sokkal jobb, kipihentem magam és egy hosszú telefonbeszélgetésben tisztáztuk a tisztázandókat. Így már nyugodtabb az én lelkem és nincs tüske senkiben. Még időben kihúztuk, mert ha sokáig bent marad, el is tud ám mérgesedni, hajjaj, és az nagyon nem jó...
Tehát, újult erővel és lendülettel vágok neki az új évnek és a blogírásnak.
Ez meg itt egy téli naplemente. Azon a napon sütött, előtte és utána semmi, csak a jég és a hó az utakon. Nagyon remélem, senkinek nem lett semmi baja és mindenki egészben van!

2008. január 2., szerda

Nem az igazi ez a kezdet...

Ez volt az utolsó év, amikor nagy főzést és sütést rendeztem. Jövőre másképp lesz. Rengeteg étel ment - nem pocsékba, mert az még hagyján -, hanem kárba.
Apónak megártott a sok káposzta, ma az orvosnál kezdte a napot. Én meg egyedül, amúgy sem eszem valami sokat, nem tudom elpusztítani a maradékot.
A gyerekek, jól sejtettem, levest és tésztát kértek. Két éjszakát mindketten nálunk aludtak, majd Kicsilány Apához ment, Kislegény maradt tovább. Kettesben töltöttük a szilveszter éjszakát, mert Apó korán (este 8-kor) már lefeküdt. Nem érezte jól magát.
Azért mi jól elvoltunk... 11-ig bírta a maszat, én 12-kor még fent voltam és magamban boldog új évet kívántam minden kedves rokonomnak és ismerősömnek. :)
31-én, én kis naív, még főztem bablevest (a lencsét nem szeretjük) és sütöttem rengeteg sajtos és köménymagos sós süteményt. Mondjuk, ez utóbbi elég jól fogyott, frissen, melegen nagyon finom. Most Apó eszegeti a teájához.
Elfáradtam. Ma mosnom kellett, mert Karácsony óta ez bizony elmaradt és annyi piszkos ruha jött össze, hogy moshatok még két napig, pedig nem is egyszer dolgoztattam meg a gépet. Most viszont jó párás a levegő a száradó ruháktól. Nincs padlás, nem tudom felvinni a vizes ruhát... Ilyenkor mindig a MAMA jut eszembe. József Attilától.

2008!

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!

2007. december 28., péntek

Ünnep után

Szépen, ahogy kell, eltelt az ünnep. Öröm és béke volt.
Mindenki örült a kapott ajándékainak (ezt a könyvet én kaptam!), én örültem, mert minden jól sikerült - a káposzta a lányom szerint is kicsit sós, de az aprója és nem a gombóc. :)
Sütemény még rengeteg van, de jönnek a gyerekek, nálunk is alszanak két éjszakát, talán ők is esznek majd - bár nem a sütemény a kedvencük. A fagyit jobban szeretik.
Vendégeskedés nálunk most nem volt, mi mentünk vendégségbe. A szentestét a lányoméknál töltöttük, Kislegény akkor még lázas volt, nagyon sajnáltam, mert többnyire csak üldögélt, pihengetett. Mikor lement kicsit a láza, akkor azért játszott is. :)
Most, hogy jönnek, hiába a sok maradék (káposzta, húsleves, sülthús, csirkemell-ragu), főznöm kell: minestrone levest virslivel és carbonara szószos tésztát sült szalonnával. Ezek a kedvencek, a levest Kislegény szereti, a tésztát Kicsilány. Nem baj, megéri a fáradtságot. Olyan öröm látni, ahogy esznek és közben Kicsilány mindig elmondja, hogy Nagyika, ezt csak te tudod ilyen finomra csinálni.

2007. december 23., vasárnap

Ünnep előtt

Áldott, békés Karácsonyt kívánok!




Az ünnepi készülődés lefoglalja az időmet, ide már nem nagyon tudok jönni, de még mutatok a mai zúzmarából egy keveset és egy csöpp ízelítőt a süteményekből. A gyümölcskenyér finom, már megkóstoltam, a gesztenyést majd 24-én. Most sült meg a piskóta a kakaókrémes tortához, kész a krémje is, csak ki kell még hűlnie, hogy megkenhessem.
A káposzta nem lett sótlan, nekem pont jó, Apó szerint kicsit sós. :)

Advent, negyedik vasárnap