2008. november 25., kedd

Reggel, mikor felébredtem:

Sajnos a szűz havat átaludtam. Itt már macskák, emberek és autók jártak, hólapátok is dolgoztak.

Még tegnap este...

...készültek a képek, csak aztán 1/4 10-től 1/2 2-ig beszélgettem leánykámmal telefonon (hogy nem lehet ennyit beszélni?! - dehogynem!!!) és most jutottam hozzá, hogy feltegyem. Nagyon szép itt fent, főleg, ha nem kell lemenni! :)

2008. november 24., hétfő

Jelentem:

Még mindig hózik, -zik, -zik!

2008. november 23., vasárnap

Hull a hó és hózik... (Katt a képekre!)

A konyha ablakábólNapsütés hófelhőn át
Még a rácsig sem merészkedtem, csak úgy az ajtóból
Közelebbről (mert a masina ezt is megteszi nekem!)
Itt a Várnak kéne látszania és a Dunának
Halványan, de ott a Hotel Budapest, ha ugyan még így hívják...
Tegnap éjjel készült, nem a legjobb, lemerülőben volt az aksi, de hó az már van!
Kísérletezés a színekkel, szintén tegnap
Tegnap Érden voltam a fiaméknál, náluk is van Kicsilány és Kislegény. Tegnap épp tündér volt az egyik, kislovag a másik, a fiam pedig a nagy büdös sárkány, aki elrabolta a szép kis tündérlányt. Kislovag hősiesen küzdött és legyőzte a nagy sárkányt, kiszabadította tündérkénket. :)
Hátamon két hátizsákkal (persze, a két lurkó!) kicsit izgultam, hogy fel tudok-e állni a földről, de minden gond nélkül sikerült. Meséltünk, bújócskáztunk, rajzoltunk (elefántot, oroszlánt, krokodilt, királylányt, királyfit, apa rajzolta a várat), megcsodáltam a láthatatlanná tévő varázságyat, sőt még evésre is jutott idő! A diafilmeket már nem szedtük elő, mert akkor már zuhogott a hó és én kezdtem kicsit izgulni, hogy hogyan jutunk haza.
Minden rendben, mint a mellékelt ábrák mutatják, baj nélkül hozott haza kocsival a menyem.
Szép ott kint, csak nekem kicsit nehézkes a kimenetel, elég ritkán találkozunk, de a két csöppség úgy fogadott, mintha csak tegnap láttak volna, nagyon aranyosak voltak. :)

2008. november 18., kedd

Iszaak Iljics Levitan (1860-1900) orosz tájképfestő

Aliz előző bejegyzésemhez írt megjegyzését elolvasva, keresgéltem a neten és megtaláltam a képet, az Aranyló őszt! :) Olyan szépek ezek az őszi tájak, hogy meg kell mutatnom másoknak is, hátha kedvet kapnak ők is a nézelődéshez. :)

2008. november 16., vasárnap

Aranylik, őszül

"Aranylik, őszül már a nyíres, hallgat
a levél-nyelven suttogó liget.
S a szomorúan messzehúzódó darvak
nem intenek már vissza senkinek."

(Szergej Jeszenyin, Rab Zsuzsa fordítása)

Csak úgy...

Tegnap végre megint szép volt a naplemente!

2008. november 13., csütörtök

Nem ússzátok meg...

Budapesti fények a ködben. Katt a képre, mert úgy jobban látszanak.

2008. november 12., szerda

Ez is most történt...

Hogy ne csak nyafogjak, van ám öröm is! Tegnap volt eredményhirdetés Kicsilány iskolájában, a házi matekversenyen, a harmadik osztályosok közül első helyen végzett. :) 1000 forintos könyvutalvány a jutalom és az öröm, amit nekünk és a tanító néninek szerzett. :)
Kislegény is szépen halad, már az utcán böngészgeti a feliratokat. Mamikával megosztották az autók rendszámainak kiolvasását, Kislegény a betűket, Mamika a számokat olvasta egybe. Egy idő után elismerően megszólal Kislegény: Azért tényleg nagyon jó gimnázium lehetett ahova jártál! :)

Nnna, ezt aztán végképp nem szeretem!

Szürkeség, köd, felhő, varjak károgása, hideg kint és meleg bent, kopasz fák és bokrok, zörgő avar, álmos macskák, szédelegve zuhanó legyek, korai sötétség, láthatatlan naplemente, fejfájás, "tovább is van, mondjam még?"

2008. november 7., péntek

Hörcsögcsalád

Esti telefon. Beszélgetés, könnyesre kacagás, hírek innen és onnan, majd búcsúzás.
5 perc sem telik el, újból csörög. Képzeld, megszülettek a hörcsögök! Én: ...??? Ő: Azt hittük csak meghízott, de most pocak nélkül jelent meg és a házikóban 6 rózsaszín babszem szuszog. :)
Most izgulhatok, hogy legalább 1 babszem megmaradjon! - mert hatot nem hiszem, hogy fel tud nevelni Tuti, a mama. Fruti, a papa pedig már megint a szexen töri a fejét, de Tuti erélyesen elutasítja, még a házikóját és arrébb tolta. Remélhetőleg a csöpp Tuti gondos anyuka lesz. 1 hörcsögnek biztos helye van: nálunk. Hogy a többivel mi lesz? Ha megérik, biztos akad nekik is egy-egy jó hely! Csak tudnám, hogy később mi lesz, amikor Tuti újból elfogadja Fruti közeledését?! Tudtommal, a lányom nem tervezi, hogy kisállat-kereskedésre cserélje jelenlegi munkáját.
Kicsilány álma-vágya viszont teljesült! Ezt várta amióta megérkezett hozzájuk a két apró hörcsög. Állandó téma volt, hogy vajon milyen neműek? Rettenetesen bízott benne, hogy az egyik fiú, a másik lány. Mamikát már nem lelkesítette ez az ötlet olyan nagyon, ahhoz képest most mégis úgy örül a babszemeknek, mint egy gyerek!
Tuti pedig máris nekilátott, hogy újra karcsú legyen! Miközben beszéltünk, beszállt a mókuskerékbe és futott pár kört. A babszemek jóízűen aludtak.

2008. november 4., kedd

Lángoló égbolt

Tegnap

2008. november 1., szombat

Égjen a mécses...

...szeretteinkért, akik már csak gondolatban lehetnek velünk.

2008. október 30., csütörtök

Katt a képekre...

Délután 6 óra körül így ragyog a város. Végre sikerült elcsípnem, mert éjjel már közel sem világít ennyi ablak. Nagyban jobban látszik ám! :)

2008. október 24., péntek

Mai szépség a kertből

Készült belőle több változat, nehéz volt kiválasztani a nekem legjobban tetszőt. Nem a képnek, a fának vannak fantasztikus színei.

2008. október 23., csütörtök

Ezen a napon

csöndesen emlékezünk...
Most eső esik, hideg szél fúj..., akkor sütött a Nap és volt reményünk... Most..., mi van most? Kiábrándulás. Valami új kéne, valami egészen más... A bajban az összefogás, ahogy akkor régen, hihetetlen! - 52 éve! Sokaknak már történelem, de nekünk még emlék... Behunyom a szemem, filmkockák pörögnek, látom a körúton vonuló reményt, érzem a boldogságot, majd a sok szenvedést, a fájdalmat, a könnyet édesanyák szemén, siratják az elesettet, vagy a bujdosót, és látom a tankokat ahogy végigdübörögnek, égő házakat, gyerekeket, puskával vállukon, vagy ahogy a koktélt dobják, a molotovot. Sírokat, koporsókat, börtönök rácsait, a végső csalódást, mintha csak tegnap történt volna, belénk vésődtek örökre azok a napok.
Szép volt, még akkor is, ha elbukott...

2008. október 19., vasárnap

A fák közelebbről

A mai program a Természettudományi Múzeum volt. Ott nem fotóztam, csak két kép készült a dinó szobrok kertjében (a dinót nem tettem ide!). Csuda érdekes dolgokat láttam! Nagyon élveztem, talán a lányom és én örültünk a legjobban egy-egy szép madár, érdekes állat, vagy például a gondolkodó csontváz láttán. :) (Rodin után szabadon) Érdemes megnézni!
Az őszi fákat hazafelé kaptam ajándékba magamtól. Pár megállóval előbb leszálltam a buszról és egy kis kerülővel sétáltam haza, szerintem ez is megérte. :) Közben a Ferenciek terén, várakozás közben is készült egy-két..., több kép. Ez a ház az egyik kedvencem, nem csak azért, mert nagyon szép, hanem mert ott van a Jégbüfé. Haj-haj, de sok fagyit ettem én ott, az anyukám a sarokházat szerette... - a süteményt! Igazira nem futotta a fizetésből. :) Belváros..., régen milyen sokat jártam arra, most meg..., azt sem tudom, mikor voltam bent utoljára. Mert a mai ugye nem számít.
A múzeum a Ludovika kertben van, oda a nagymamámmal jártam sokat, a közelben a klinika, ahol születtem és az Örökimádás temploma, ahol kereszteltek és ahol anyukámék esküvője volt. Mennyi emlék! A múzeum helyén anno egy nagy bemutató mozi volt, ott is megfordultam párszor. Egyébként a klinikán (2. számú nőgyógyászati) született Kicsilány és Kislegény is.
Szép emlékek... és ez a vasárnap is szép volt, az idő meg egyenesen csodás! Pont nekem való. :)

2008. október 17., péntek

Korfu után budapesti pillanatok

Borús, hideg idő volt ma, de legalább köd nem volt, így aztán tudtam kattintgatni a masinát, igaz, csak az erkélyről, de lesz még szép napsütés és akkor közelebbről is megnézem azokat a fákat! :)

Ajándék nyár az őszben

A háttér kavicsait Rhumel hozta Korfu szigetéről. :) A szép képeket is tőle kaptam, bőven kárpótolt a Korfu csoki elveszett ízéért! :) Nagyon szépek, köszönöm!!!

2008. október 14., kedd

Pamacsok

Nappal......és éjszaka

2008. október 12., vasárnap

Kondenzcsíkok

Őrjárat az égen?

2008. szeptember 30., kedd

Othello, a szőlő

Termesztési értéke: középérésű, középerős növekedésű, bőtermő, termésátlaga 10-13 t/ha, kettős hasznosítású, direkt termő fajta. Szaporítása nem engedélyezett, az Európai Unióban is tiltott. Tápanyagigényes, fagytűrő, szárazságra érzékeny, a gombás megbetegedéseknek viszonylag ellenáll, nem rothad, zöldmunka igényes. Bora rubinpíros, enyhén labruszka ízű és illatú, csersavban gazdag asztali vörösbor. Klónja nem ismert.
Felhasználási aránya 1973-1997 között: az utóbbi évtizedekben nem szaporították.

A fürt: vállas, tömött, kicsi-középnagy, átlagtömege 105 g; a bogyó gömbölyded, középnagy, átlagtömege 2,1 g, kék, feltűnően hamvas, nem mintázott; húsa kásás, nyálkás, kocsonyás; labruszka ízű; héja vastag, szívós.

Forrás: Terebess gyümölcskalauz

Nos, erre az értéktelen, szaporítását nézve betiltott szőlőre vágytam, de nagyon. Apó vett már ilyet-olyat, muskotályost, óriásszemű olaszt, csemegét, rózsaszínt, sárgát, zöldet, de nekem ez a hamvas sötétkék szőlő kellett. Kerestem a régi ízt, és benne a gyermekkoromat, a fiatalságomat. Mostanság nem találkoztam vele sehol, és láss csodát! - egyik nap Apó boldogan jött meg a piacról: Hoztam neked othellot!
Komolyan mondom, féltem megkóstolni. Újabban olyan sok szépemlékű ízben csalódtam, nem azt kaptam, mint amit vártam, de most nem! Számban a szőlő ugyanúgy pattant szét, ugyanúgy maradt egyben a húsa és ugyanaz az íz, mint régen! Jobb volt, finomabb, zamatosabb, mint az olasz óriás!
Érdekes, Aliznak is az Édesanyja jutott eszébe róla, nekem is. Régen nem volt ilyen nagy a választék, sokszor ettük ezt a szőlőt, akkor talán nem is ízlett ennyire, de az emlékeknek fura tulajdonsága, hogy megszépítik a múltat és finomabbá varázsolják az ízeket.