2022. szeptember 2., péntek

Augusztus

Eltelt megint egy hónap. Hozott jót és rosszat is.

Hónap elején megkaptam a 4. (emlékeztető) oltást, Pfizert. Kicsit fájt a karom, de ennyi. Nem volt semmi más tünet. 

Voltak névnapok, születésnap – Apukám 101. születésnapja és halálának a 10. évfordulója. Házassági évforduló is akadt – Apó és én ebben a hónapban fogadtunk egymásnak örök hűséget. Akkor is meleg volt, de közel sem ennyire, mint idén. Nyugodtan lehetett sétálni az utcán, nem kerülgetett bennünket a hőguta. Emlékezéssel teltek a napjaim. Néha a sírás kerülgetett, máskor meg elöntött a boldogság, igaz, az utóbbi elég ritkán. 

Újra gyakorolni kezdtem az angolt és hozzávettem a német nyelvet is. Nem mintha nagy szükségem lenne rá, viszont agytornának kiváló és a sikerélmény jót tesz a lelkemnek. Rám fér ebben a számomra lassan feldolgozhatatlan világban. A keresztrejtvények már nem dolgoztatják meg a csikorgó kerekeket, inkább csak a kezem és a ceruza dolgozik, gondolkodni szinte alig kell. 

Nahát, ennyi. Nagyjából így teltek az augusztusi napok, leengedett redőnyök mögött, félhomályban és a ventilátor jótékony szelet adó zúgásában.

11 megjegyzés:

  1. Kedves Borka, örültem, amikor megláttam a bejegyzésed! Igen, legtöbbünknek ilyenformán telt az augusztus, mondjuk azzal a különbséggel, hogy én pl. nagyritkán kimozdultam, legalább bevásárolni, barátaim is be-benéztek, no és aug. végén találkoztunk a gyerekekkel! (különben a mi házassági évfordulónk - 49. lett volna! - is aug-ra esik... de már 16. éve nincs kivel megünnepelni... (Rózsa)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony, nem írok túl gyakran. Igazából rengeteg gondolat jár a fejemben, de vagy nagyon személyesek, vagy a politikával kapcsolatosak és ezek nem ebbe a blogba valók.
      Az életünk a korunkat tükrözi, kinek így, kinek úgy. 16 év! Én 4 éve vesztettem el Apót és ahogy közeledik a november 9., úgy leszek egyre bánatosabb. Az vigasztal, hogy nagyon sok éjszakán van velem, persze álmomban, akkor éljük a hétköznapi életünket tovább. :)

      Törlés
  2. hűha, negyedik oltást is felvetted? én már a harmadikat sem akartam, ha nem lett volna feltétel, hogy látogathassam Édesanyámat, már azt sem adattam volna be. Remélem nem is lesz rá szükség sohasem!
    Ezt a nyarat már nagyon vártam, hogy vége legyen, de azt hiszem ezzel nem is írok újat. Tudom, hogy te/ti is szenvedtetek tőle, ahogy mondtad is: lehúzott redőnyökkel éltük az életünket, hát tényleg úgy. Nyafogtam is miatta, börtönnek éltem meg.

    Ma meg a másik véglet van: 15° és egész délelőtt esik az eső csendesen. Mit mondjak, ezt most nagyon díjazom, szó szerint kinyújtózott minden növény, virág, fa, fű. Essen csak :))
    Szebb, jobb napokat kívánok, öleléssel :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudod, a korom és a betegségeim miatt nagyon ajánlott. Így is ráhúztam a harmadikra 1 évet.
      Én is néha már pincebogárnak éreztem magam a lesötétített és zárt lakásban. A változatosságot korán reggel és késő este az erkélyen töltött idő jelentette. Nagyon örültem az erdélyi képeidnek, csodálatos helyeken járhattam és megont megállapítottam, hogy milyen más a Kárpátok, mint az Alpok.
      Ma reggel itt 11 fok volt, pulóvert kellett vennem, amikor levittem a szemetet. Az eső nálunk is jót tett a növényekkel és úgy érzem, minden élőlénnyel.
      Köszönöm a jókívánságot! :) Legyen úgy mindenkinek.

      Törlés
    2. megont - :) - természetesen: megint

      Törlés
    3. Értettem én úgy is :)

      Törlés
  3. Nyelvtanulás - csodállak. Ez a tervem nekem is kész, csak a szorgalom, az hiányzik hozzá (mint régen 🤔 )
    Az időjárásra, aki nyaralt, nem lehetett panasza senkinek ..Bár a balatoni strandunkon a hőség és a "tömegnyomor" azért már túlzás volt. Tudod, Borka, én szeretem és bírom is a meleget, de az idei nyáron tényleg nehéz volt, ha nem is hűsen, de elviselhetően kellemes melegen tartani a házat, lakást.
    Az eső a legjobbkor jött (múlt héten is), épp lenyírtam a füvet, éjjel leszakadt az ég, alaposan beáztatta a talajt itt nálunk. A városon kívül utazva, rettenetes a látvány. A napraforgó sötétbarnára égett, apró, alig öklömnyi fejekkel. A kukoricatáblák, mintha november lenne....
    Azért a szépnevű indián nyárban (a mienké, vénasszonyoké 😉) erősen bízom. Langymeleg napsütés és csendes kis esők. Jó lenne!
    (Ma a Balaton csodaszép volt, azért úsztam is egyet gyorsan, ha már leszaladtunk pár órára)
    rhumel

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rhumel, én sem vagyok szorgalmas, bár ezen a héten jól teljesítettem, megdicsért a Duolingo. :) Valamit kezdeni kell az időmmel és magammal, különben rossz irányba mennek el a gondolataim. Neked ott vannak az unokák, a Balaton, én (ahogy tudod is) ezen már túl vagyok, sajnos, vagy mégis inkább jó. Jó, mert megnőttek a gyerekek, láttam őket felnőni, azt még nem igazán tudom, hogy hova, merre lesz az útjuk...
      Ezek a szép élmények még várnak rád is, hála az égnek és a gyerkőceidnek, hogy unokák vesznek körül és Te köztük, mint egy tyúkanyó, mindent megteszel értük. :)

      Törlés
  4. Borka! Milyen tartalmas napokat teremtesz, csodállak! Én nem tudok se tanulni, se diétázni. Még mindig válogatom a kidobni valót. Éppen megtaláltam a nagynéném 2005-ös karácsonyi üdvözletét. Nem bírtam kidobni a hulladékok közé.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj Klári, én meg inkább úgy érzem, hogy látszattevékenységgel van tele minden napom. A Te pakolásodnak, válogatásodnak legalább haszna van, lám milyen szép emléket találtál. :) Én meg ezért csodállak. Nekem erre már nincs energiám, fizikailag nem bírnám.

      Törlés
    2. Borka, én is egyre nehezebben bírom. De szeretnék túl lenni ezen a perióduson!

      Törlés