Megtaláltam a neten annak a rádiónak a fotóját, amilyen nekünk volt 1956-ban és amin a Szabad Európa Rádió adásait hallgattuk. Recsegett, zúgott, halk volt, de azért mindent hallottunk, igaz, nagyon kellett hegyezni a fülünket.
Egyébként nem '56-ban, hanem úgy általában, esténként, amikor már mindenki lefeküdt, én odalopóztam a rádióhoz és nagyon halkra véve, nehogy a mamámék meghallják a másik szobában, bekapcsoltam. Sok rádiószínházi előadást és színházi közvetítést akkor hallottam. Nagyon érdekes hangulata volt ennek az egésznek. A sötét szoba, amiben csak a rádió zöld "macskaszeme" világított, a félelem, hogy a szüleim rá ne jöjjenek és közben az élmény, amiért megérte kockáztatni egy alapos fejmosást. Az, hogy egyszer lesz majd egy készülék, amin nem csak hallani, hanem látni is lehet mindent, eszembe sem jutott.
Erről - nem tudom miért - eszembe jutott, hogy gyerekkoromban nem volt otthon mérlegünk. Az utcákon lehetett méredzkedni. Egy néni ült az utcai mérleg mögött és pár fillérért megmérte az embert.
( Utcai mérleg a Liszt Ferenc téren, az Andrássy út sarkánál. 1966. Böngészés közben találtam rá.)
Később, mikor felnőtt lettem, a munkahelyemen volt egy hatalmas mérleg (mázsáló) és mi lányok ott mértük meg magunkat. Nem mintha mázsás súlyunk lett volna, nekünk elég volt az 50 kiló körüli súly.
Nagyon régóta már itthon is van mérleg. Hol szeretem, hol nem. Gondolom, nem kell megmagyaráznom, hogy mikor szeretem és mikor nem. 😉
Jaj, tényleg! Már teljesen elfelejtettem, hogy voltak ilyen mérlegek. Most nem jut eszembe, hogy hol, de mintha zárt térben (talán valamilyen boltban?) is lettek volna.
VálaszTörlésA saját kis mérlegünk? Hát úgy jó 20 évvel ezelőttig az itthonira én se haragudtam. ��
E.
:)))
VálaszTörlésNekem mostanában elég sok problémám volt vele. Ilyen is, olyan is. Most éppen nem haragszom rá. :)
Annyira kár, hogy már nem írsz a közös Hogy is volt blogunkba, nem akarnál visszajönni? Bármikor örömmel látnánk ott is az írásaidat, csak szólok. :)
VálaszTörlésHuh, Ági, én ott töröltem magam, annyi más problémám volt. Talán már jobban ráérek, megpróbálhatom. Mit kell tennem? Köszi, hogy szóltál, örülök neki. :)
VálaszTörlésMindjárt megy a meghívó az emiledre! Örülök!
VálaszTörlésMegkaptam! Intézkedtem, minden OK. Köszönöm.:)
VálaszTörlésGyors volt, lányok! Örülök, hogy Borka már írt is.
VálaszTörlésTőle talán az én lustaságom is enyhül majd a közösben.
Nem is vagy olyan lusta! :)))
VálaszTörlésÉn most nagyon izgatott és boldog vagyok, olyan nekem a Hogy is volt?, mintha egy új blogba írnék. :)