Bloghátterek őszre 2.

Csöndesek a nappalok, van időm háttereket tervezgetni, csak kéne már csináltatnom új szemüvegeket, mert ezekkel (közelre, távolra) egy idő után elmosódnak a vonalak.

Bloghátterek őszre 1.

Bloghátterek..., na igen. Nekem kikapcsolódás, másoknak talán segítek velük.

Nehéz a szomorú gondolatokat elűzni, valójában nem is sikerül, mert valahol hátul a fejemben és a szívemben állandóan ott motoszkálnak. 

Boldogságok is vannak, persze hogy a gyerekek! Kicsilány már négy ötöst kapott a gimnáziumban, a kémia szabályosan elbűvöli. Nem rám hasonlít, az biztos! Kislegény végre gitározni tanul, a furulya nyugdíjba ment. Nagyon jól halad, állítólag az átlagnál gyorsabban. A felső tagozattal még mindig nincs kibékülve, de már kezdi megszokni, hogy itt másképp működnek a dolgok.

És akkor a hátterek:

Hosszabb szünet után...

...nehéz megszólalni.

Itt fiatalok, boldogok, sok szép év várt még rájuk, aztán 19 évvel ezelőtt Mama előrement és most, augusztus 13-án Apukám követte. Üzenetet kapott? - lehet, de nagyon halk lehetett az az üzenet, csak Ő hallhatta...

Talán egy égi padon ugyanígy üldögélnek és mosolyognak, újra együtt...
Én meg itt maradtam nélkülük...

Kicsit szomorkás...

Az idő kellemesebb, de nekem még ez is meleg. Na de jön még kutyára dér, lehet még olyan idő, hogy ezt a mostanit is visszasírom. Manapság minden lehetséges, még annak az ellenkezője is, ahogy Apó szokta mondani. 

A kedvem nem változott, sajnos épp elég rossz ahhoz, hogy ne legyen kedvem írni. Megyek is és leülök egy sarokba, megvárom míg elmúlik. A baj csak az, hogy ki tudja, mikor jövök ki onnan?! (Költői kérdés volt, választ nem várok, hisz ezt aztán igazán nekem kéne tudnom!)

Ez a jelenlegi háttér

Kicsit játékos, hogy jobb legyen a kedvem! :)

Kánikula

Ez az az idő amitől nagyon félek. Szenvedek a melegben, de eddig sikeresen túléltem az elmúlt évek forró napjait, tán csak megmaradok idén is... :) Egy okos függvény segítségével az előbb számoltam ki, hogy a mai nappal együtt már 24.156 napja élek itt a földön. Nem bánnám, ha jönne még hozzá pár ezer...

Egy aprócska hír: Kicsilány és Kislegény is kitűnő tanuló lett, Kislegény még hat tantárgyból külön dicséretet is kapott, a zeneiskolában is kitűnő mindenből. Jövőre már felső tagozatos nagyfiú lesz - rettenetesen szalad az idő! Emiatt kicsit szomorú, mert nem igazán szereti a változásokat. Kicsilány még nem kapta meg a bizonyítványát, csak az osztályfőnöke tájékoztatta a gyerekeket a várható eredményekről. Neki holnap lesz a nagy nap, a következő pedig akkor lesz, amikor beiratkozik a gimibe. Nagyon várja és nagyon boldog, hogy így sikerült ez a tanév.  Mamikájuk is boldog, hogy két ilyen okos kis manócskája van.

Nnna, mindenki boldog, mi is! :) 

A fiaméknál nem tudom mi van, ez a tény viszont nem boldogít, de az élet, mint azt A tanú óta tudjuk, nem egy habos torta. Jó, ennyit a családról.

Következik a mániám: a háttér is igazodik a nyárhoz, épp eleget mutogattam a noteszomat. :)

Notesz

Egyszerűnek néz ki, pedig elég sokat bajlódtam vele mire olyan lett, mint amilyenre gondoltam.  A méretekkel volt baj, mert a rest kétszer fárad ugye és én lusta voltam megnézni, csak az érzéseimre hagyatkoztam. Az érzéseknek meg olyan a természetük, hogy nem mindig jönnek be - így van ez, bizony.

Most tehát ez a háttér lesz itt pár napig, elvégre megdolgoztam érte, az a legkevesebb, hogy mutogatom. :)

Vissza a nyárba!

Itt is vannak fecskék és rigó is a fán...

Ez a háttér...

...inkább téli, de miért ne tehetném be nyáron? Nyár...?! Nincs is! Most épp nagyon fúj a szél és nekem fáj a derekam, a lábam, szerencse, hogy a kezem és fejem még működik. :)

Rhumel! Hahó! :)

Itt az új háttér feketerigókkal. :) Az egyik énekel, a másik hallgatja. Olyan, mint amikor Te írod a blogodat, én meg olvasom, nem? :) Bagoly mondja verébnek..., hiszen én sem írok...

Bloghátterek

Esetleg ezek is tetszeni fognak...

Névnapi kaktusz(ka)

Apó kapta és most újra virágzik. Egyébként, pici kis tökmag, nem Apó, hanem a kaktusz, de nagyon aranyos. Apó is aranyos és nem olyan szúrós. :)
Én meg nyuszikát játszom, reszelgetem a körmömet és beszélek hülyeségeket. Érti, aki ismeri a régi viccet. :)

Egy esős nap szivárványos estéje

Anyák napja

Majdnem telehold a Város felett

Sárga rózsa

Az utolsó pillanatban készült kép, már hervadóban, de még így is szép.

Leveles a május

Májusra a kedvenc virágaimmal díszített hátteret választottam. Gyöngyvirág, pipacs, nefelejcs... Egy-egy szép emlék...

Leveles a május, virágos a rét
Majálisba menni, jaj de csodaszép
Búzavirág koszorú ma senki sem szomorú
Ránk ragyog az ég, ejhaj, május csodaszép hónap!

Vár reánk az erdő, vár a zöld határ
Magas ágra röppent a dalos madár
Búzavirág koszorú ma senki sem szomorú
Ránk ragyog az ég, ejhaj, május csodaszép hónap!

Bloghátterek (1366x768-as méret)

Nagy az öröm

Mostanság nem sok öröm ér, sőt! Nagyon sokszor vagyok dühös, bánatos, néha elsírom magam, például amikor éhező, nyomorban és kilátástalanságban élő gyerekeket, öregeket, önhibájukon kívül munkanélkülivé vált felnőtteket látok, hallok. Nagyon szomorú lett a világ.
Szerencsére, családon belül azért akadnak még örömök. A mostani nagy-nagy örömömet Kicsilánytól kaptam, kaptuk. Egy sikeres felvételi vizsga után, ősztől már a budapesti Eötvös József Gimnázium tanulója! Nagyon drukkolok neki, hogy ott is legyen olyan jó tanuló, mint az általános iskolában, hogy sikerüljön megvalósítania az álmát. Sebészorvos szeretne lenni.
A mai körülményeket elnézve, nem lesz könnyű dolga.
Bízom benne, vagy hogy is mondjam? - szeretném, ha azt még megérném! Aztán még azt is szeretném megérni, hogy Kislegény álma-vágya is teljesül. :)
Aztán megint kitalálok majd valamit, amit még nagyon szeretnék megérni és akkor egész jól el fog telni a hátralévő idő. :)

Próba

Ilyen, átlátszó hátterű png képekkel szórakozom esténként. Most csak azt néztem meg, hogy hogyan tudom ide feltölteni? Sikerült, de nem olyan egyszerű, mint ahogy azt én szeretném. Nem lehet minden tökéletes. :)
Ja, és fura az új szerkesztő felület itt a blogspoton, meg kell még szoknom. Már olyan otthonosan mozogtam a régiben, most egy kicsit tétova lettem.

1 órával később: rájöttem, hogy mégis egyszerű a feltöltés, csak én voltam az előbb ügyetlen. :)

Tangó

Tavasz a Városban és az utcánkban

"Lila orgonák oly dús a lombotok..." - kicsi gyerekkoromból őrzi az emlékezetem ezt a dalt, ha dúdolom, rögtön utána a "Virágzik a rózsa, zúgnak patakok..." következik. Nagyon régről maradtak meg, tán még 1950 sem volt, mikor a rádióban sokszor felhangzott mindkét nóta. Négy-öt éves lehettem, nem több és akkoriban nem sok kellett, hogy dalra fakadjak. Ma már - nem is tudom, miért -, de alig énekelek, főzés közben azért még dúdolgatok, olykor a lila orgonákról, szerelemről és a tavaszról. :)

Ünnep

Nemrég értünk haza a gyerekektől, útközben többször úgy éreztem, hogy menten elfúj a szél. Nem vagyok fázós, de ez a hideg és főleg a viharos szél, nagyon nem esett jól! Az ünnep vidám volt és szép, mint minden ünnep amit a gyerekekkel töltünk.

Kívánok minden kedves olvasónak legalább olyan boldog Húsvéti Ünnepet, mint amilyenben nekünk részünk lehet!

Végre!

Nagyon nehezen, de megtette!
Azt azért még most sem érti, hogy miért, de ez már az ő magánügye, nem kell egy egész országnak szégyenkeznie. A történtek után ez volt az egyetlen járható út.

Becsület dolga

Legalább, ha részben is, de működik az igazságszolgáltatás! Már az is nagy dolog kicsiny hazánkban, hogy az értelmiség (egy része) megvédte a "kisdoktori" és egyben a magyar tudományos élet becsületét.
A többi..., na, az még várat magára.

Én úgy tudtam, hogy

ignorantia juris non excusat, azaz, a törvény nem tudása nem mentesít.
Ne lopj! - ezt a törvényt már gyermekkorában megtanulja az ember. Amennyiben ezt megszegi, annak következményei vannak, a büntetés mértéke változó, de nem maradhat el. A lopás: bűn - Isten és ember előtt egyaránt. Nincs kivétel, bárki is követte el.
Nagyon furcsának találom, hogy erre felnőtt korban kell valakit figyelmeztetni és az a hibás, aki nem szólt neki erről jó előre. (?)
Hát..., nem értem. Ezt a világot, ami most körülvesz... - nem értem, vagyis értem én, csak nem értem meg! Bizonyos dolgokat már semmivel nem lehet magyarázni!