Mackó nemzedékek

Egy régi emlék bukkant fel a múltból. Valamikor már említettem a Képes blogot - ami már nincs, az írásaimat viszont lementettem és azokat olvasgattam. Kicsit nosztalgiáztam. Rátaláltam erre és ugyan nem az én horkolós macim volt a kíséretében (egy üldögélő maci lehetett), de megemlítettem és most meg is mutatom és az írásomat is bemásolom ide. (Jobb híján, mivel igazából nincs témám.)

"Mackó, mackó... Ül és vár. Most rám várt, de vár ő türelmesen másra is. Óvodába ment a kis Peti, netán Kati? Nem baj, délután már itthon lesz és akkor Mackó sem vár tovább. Este jön el az ő ideje, Peti, Kati megkeresi - bárhol is van - hisz nélküle nem lehet még szépet álmodni sem. Összebújnak a sötétben, ismerős, álmosító illat és puhaság, az esti mesét már együtt hallgatják. Mamától jóéjtpuszit csak Peti kap, netán Kati - de semmi baj, mert Peti is, Kati is gyorsan pótolja a mulasztást és aprót csücsörítve már cuppan is Mackó képén az az elmaradt puszi. Már átöleli kedves mackóját, nagyot ásít Peti, netán Kati - rendben a takaró? - jaj, hol van a nyuszim? Hopp, hát nem elbújt a kis huncut, de most aztán aludjunk, mert holnap menni kell reggel óvodába, vár a Marci, netán a Zsófi, és gyanúsan laposakat pislog Peti, vagy Kati? - s már csak az egyenletes szuszogást hallani. 

(Nekem nem volt olyan igazi, békebeli, okkersárga mackóm, sőt, semmilyen mackóm nem volt - csak mackóruhám. Ezért én elmondhatom, hogy hátrányos helyzetű gyermekként tengettem estéimet. 😀 A 20. születésnapomra kaptam ugyan egyet - annyira vágyódtam utána! -, de az fehér volt és nem olyan, mint amilyet én szerettem volna. No de sebaj, megérkezett az én bogárszemű kicsi lányom, neki pont az a fehér mackó kellett a délutáni és esti elalváshoz. Már gimnazista volt, de a mackó még mindig előkelő helyet foglalt el az ágyában. 

Később megjelent Micimackó, őt már felnőtt korában kapta, de nem sokáig volt az övé, mert megérkezett az ő kékszemű kicsi lánya és neki pont arra a Micimackóra fájt a tejfoga. A fehér mackó még mindig megvan, ott üldögél náluk az egyik polcon és türelmesen vár. 

Én sem maradtam mackó nélkül! Hollandiából hozott nekem a lányom egy aranyos kis horkoló macit. Azóta - nyugodtan nevessetek - mellettem horkol minden éjjel, nagyon csöndesen, csak akkor hangos, ha véletlenül megnyomom. 😀 Kislegénynek is van Micije és mindenféle egyéb mackója, de ő jobban szeret autókkal aludni.)"