Ilyen közelről még sosem láttam.
Kint a konyhában épp egy nektarint szeleteltem amikor az ablak felől egy puffanást hallottam. Megijedtem, hogy mi történt és az ablak felé fordulva a párkányon egy mókust láttam szaladgálni. A közeli fáról ugorhatott oda, de nem találta a visszautat. Nézegetett lefelé, szaladt a falon fölfelé, majd megint le és még engem is jól megnézett. Bejönni nem tudott, ezért úgy döntött mégis a rücskös falba kapaszkodva keresi meg a jó utat. Nagyon aranyos volt, megszépítette nekem ezt a vasárnapot.
Volt már itt a lakásban gerlénk, verebünk, denevérünk, gyíkunk, bogarunk (sokféle) és most egy nagyon rövid időre mókusunk.
Most jutott eszembe (szept. 16.) és ez nem szép tőlem, hogy hörcsögünk is volt, a Nünüke!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése