Hétköznap

Visszazökkentem a régi kerékvágásba. Ma délelőtt mostam, tele a két szárító ruhákkal. Eltettem jövőre a húsvéti asztal díszeit, ajtóról is beszedtem a kis frézia csokrot. Az ünnepi terítő még maradt, kineveztem tavaszi terítőnek. Nem is terítő, csak egy keskeny kis valami, a közepén végigfutó virághímzéssel. (Nagyon régen ezzel is szórakoztam.)Húsvéti ajándék, csak a csokik nem házi készítésűek. A tyúkocska egy hűtőmágnes, Kicsilány festette, a tojások is az ő és Mamika ügyességét dicsérik. Ebben most Kislegény nem vett részt, tőle sok puszit kaptam. :)

Húsvéti hó

Ez a kép tegnap délelőtt készült, de ahogy kinézek az ablakon, szemben a hegy még mindig ugyanígy néz ki. Megmaradt a hó, pedig ma hallottam a rádióban, hogy hétvégén átállunk a nyári időszámításra. Juj, de nem szeretem! Órák előre, én meg lemaradva - próbálom utolérni az időt.

Ez az ünnep is elmúlt

Nehéz a hétköznapokhoz visszatalálni.

Ünnepi készülődés közben -

- minden kedves olvasónak, nézelődőnek.

Veri az ördög...

...a feleségét! - mondjuk, ha esik az eső és süt a Nap (Paprika Jancsi meg mosogat). Mit mondunk, amikor esik a hó és süt a Nap? Csak azért, mert most épp ez van.

"Költői kérdés"

Sándor, József, Benedek hideget hozott, nem meleget. Ezek után kíváncsi vagyok, vajon mit fog hozni Pongrác, Szervác, Bonifác?

Márciusi hó

Most ragyog a Nap, de dél körül volt hózápor is! (katt a képre!)

Felhő-vadászat

Ma, mint akinek semmi egyéb dolga nincs, bámultam az eget. Az eredmény:

Mert ez műanyag...!

Mostanában gyakran homályosodik el a szemem. Nem a könnyektől, nincs rajta hályog sem, csak a műanyag lencse..., az...! Az az oka! - nem győzöm tisztogatni, ugyanis szeretek tisztán látni. Mindent.

Délután...

Innen fentről minden nyugodt és csendes.

1848. március 15.

Fodrászosdi

Most lettem kész! Egyre lassabban megy, de még mindig jobb, mintha igazi fodrászhoz járnék. Állítólag ma már egy vagyonba kerül. Ezt sikerült kihagynom az életemből, párszor megpróbáltam, de ahogy kijöttem az üzletből, gyorsan kerestem egy kirakatot és abban nézve a fejemet, átrendeztem a frizurám a saját ízlésem szerint.
Akkoriban még divat volt a dauer, amiatt mentem, aztán meglestem, hogy hogyan csinálják és többé nem volt szükségem a fodrászhoz járásra. Olyan kidobott időnek éreztem a sok várakozást.
Emlékszem, anno, 30 Ft volt egy mosás, berakás. Jó, tudom, akkor a fizetésem is csak 950 Ft volt. Ennyivel kezdtem. És ebből a 950 Ft-ból sikerült - hipp-hopp - már az első hónapban, 500 Ft-os tartozást csinálni. Hát persze hogy könyvekre ment el a pénz! Havonta kellett törleszteni, de nekem megérte. Anyukám már kevésbé örült neki. De mikor olyan szépek voltak azok az albumok! A Drezdai Képtár, az Ermitázs... Nem volt szívem otthagyni őket!

Csoki

Hatalmas tábla lila csokinak vége. Eddig tartott, már ennyi sincs!

Nem jó érzés...

Olyan vagyok, mint az őszi légy. Tavasszal.

Nőnapi spenót

Nagyon szeretem a spenótot! :) Ritkán főzök, mert jó fokhagymásan csinálom és nem akarom a környezetemet ezzel a szaggal üldözni. Én ugyanis, kimondottan utálom, ha valakinek fokhagyma szaga van. Buszon, villamoson meg tudok őrülni tőle, volt, hogy emiatt szálltam le jóval előbb, mint kellett volna. Apó azt mondja, őt nem zavarja. Hát jó, akkor most SPENÓT!
Egyébként nem ünnepeljük a Nőnapot, valahogy ez nekem olyan munkahelyi ünnep. Ilyenkor mindig kaptunk virágot, édességet és persze a férfi kollégák nevében mindig elmondta valaki, hogy nem csak ezen a napon kéne virágot adni, figyelmesnek lenni, hanem az év minden napján. Aztán másnap minden maradt a régiben. A fizetések megállapításakor ugyanannyi és ugyanolyan munkáért nem kaptunk ugyanannyi bért, sőt, sokszor a lustább, hanyagabb, ámde férfi munkatársunk kapta a nagyobb fizetésemelést.
Egy eset, ami velem történt meg. A családból hárman dolgoztunk ugyanannál a cégnél, mindhárman elég jól. Az exférjem talán nem olyan jól, de mindegy. :) Apósom volt a harmadik. Jött valami ünnep és jutalomosztás. Na, ki nem kapott jutalmat? Én. Indoklás, nem hivatalos: Tudjuk, hogy te is nagyon jól csinálod a munkádat, de három X nevű jutalmazott furcsán vette volna ki magát. Úgy gondoltuk, hogy jobban jártok, ha a férfiak kapják, mert nekik többet lehet adni. Nnna! Mondhatom, nagyon rosszul esett. Csak annyit kérdeztem, hogy itt a jó munkát, vagy mi a csudát jutalmaznak? Nem mindegy, hogy három X, ha mind a három tisztességesen dolgozik?!
Ez a Nőnapról jutott eszembe... Ma egész biztosan más a helyzet! (???)
Ünnep, nem ünnep, azért kaptam egy hatalmas tábla lila csokit. Még egyben van. :)

Két kép az éjszakából

Ha rákattintasz, jobban látod! :)

Lesz ez még így se

Nem történt semmi, vagy ha történt is, nem olyan érdekes. Most ez jó, vagy rossz? Másokkal bezzeg mindig történik valami!

"Kékítőt old az ég vizében"

Szinte egész nap mostam, egyik adagot a másik után. Teregetés közben pedig azon gondolkodtam el, hogy milyen nehéz volt az én csöpp kis nagymamámnak, aki még teknőben súrolta a ruhákat, ágyneműt, törölközőket, mindent! A piszkos vizet egy vödörbe engedte le apránként és cipelte, öntögette ki, miközben melegítette az új vizet egy mosófazékban a tűzhelyen.
Egész napos munka volt, de nem úgy, mint nekem, Ő valóban egész nap mosott, nekem jutott időm másra is, még a számítógép elé is le tudtam ülni. Mosáskor nagymama előtte való nap megfőzte az ebédet, mert még arra sem ért rá. Kékítővel fehérítette a ruhát..., fregolira teregetett, nem volt padlásunk, sem mosókonyhánk. Nagyon nehéz fizikai munka volt, görnyedni a teknő felett és minden darabot súrolókefével alaposan átdörzsölni. Többször kiöblíteni és természetesen minden alkalommal minden ruhát jó erősen kicsavarni.
(Ez utóbbihoz még nekem is volt szerencsém mikor a gyerekek kicsik voltak és nem volt centrifugánk. Megszenvedtem vele, pedig a mosást már gép csinálta. A csuklóm mindig kikészült és a kádba való hajlongás sem tett jót.)
Mennyivel több és nehezebb dolguk volt a régi asszonyoknak. Tudom, nem mindenkinek, mert akik megtehették, azoknak volt mosónőjük, olyan, mint a MAMA (József Attila). Eljártak házakhoz mosni, vagy hazavitték a piszkos ruhát és szép tisztán, vasalva vitték vissza. Nem hiszem, hogy megfizették őket...

József Attila: ANYÁM

A bögrét két kezébe fogta,
úgy estefelé egy vasárnap
csöndesen elmosolyodott
s ült egy kicsit a félhomályban - -

Kis lábaskában hazahozta
kegyelmeséktől vacsoráját,
lefeküdtünk és eltünődtem,
hogy ők egész fazékkal esznek - -

Anyám volt, apró, korán meghalt,
mert a mosónők korán halnak,
a cipeléstől reszket lábuk
és fejük fáj a vasalástól - -

S mert hegyvidéknek ott a szennyes!
Idegnyugtató felhőjáték
a gőz s levegőváltozásul
a mosónőnek ott a padlás - -

Látom, megáll a vasalóval.
Törékeny termetét a tőke
megtörte, mindíg keskenyebb lett -
gondoljátok meg, proletárok - -

A mosástól kicsit meggörnyedt,
én nem tudtam, hogy ifjú asszony,
álmában tiszta kötényt hordott,
a postás olyankor köszönt néki - -

Ez a vers csak úgy eszembe jutott. Nagymama nem volt mosónő, csak a családra mosott, de az is épp elég lehetett.

Csak a szél fúj...

Elmentek a gyerekek és olyan nagy csönd lett itt, hogy az már sok!
Bezzeg a szél! Igaz, most legalább a redőnyt nem cibálja. Tegnap még áprilisnak is túl bolond idő volt. Szélvihar, eső, jégeső, napsütés - mi megúsztuk, nem történt semmi baj, de a lányom már nem volt ilyen szerencsés. A szél kivágta az ablakot, de úgy, hogy nem is tudta becsukni, beesett az eső, át kellett rámolni a szobát, hogy az elektromos készülékek nehogy beázzanak. Szegénykém, pihenés helyett alaposan kivette a részét a fizikai munkából. Jó, hogy a gyerekek ebből kimaradtak.

Hétvégén gyerekek!

Bezony ám! Jönnek ma és vasárnapig lesznek. Kicsilány és Kislegény. Ebéd kész, remélem, maradt az ízlésük, mert ha nem, főzhetek mást és ehetem napokig amit megfőztem. :)
A kedvenc blogokat meglátogattam, elovastam, már ahol volt valami újdonság, mert a hétvégén nem fogok erre ráérni.
Kellemes hétvégét mindenkinek! (Nekem az lesz, tudom. Na, inkább remélem..., mert ugye ember tervez...)

Napközben

Nem volt meglepetés, Apó meglátta a kész széket, elmosolyodott és közölte, hogy tudta, hogy nem fogom kibírni másnapig. Azt hiszem, Apókám ismer engem. :)
A porszívót ma kipróbáltam, élmény volt. :) Most egy darabig nem lesz gond a takarítás. (Amúgy nem a kedvenc elfoglaltságaim egyike, de olyan régóta vártam rá!) A régi már a pincében tölti jól megérdemelt nyugdíjas éveit. Nem dobjuk ki - mondta Apó - hátha még szükség lesz rá...(?)
Tegnap, ráadásként, jött ez a vidám kis virág is. Nevét nem tudom, azt sem tudom, hogy évelő, vagy nem, mindenesetre adtam neki vizet, azt gyorsan felszippantotta és most vidáman mosolyog az állványon.

Este a neten böngészgettem és ezt találtam:

PRIMULA
(részlet)

Melegben tönkre megy.

Az ideális hőmérséklet a primulák tartására 13-16°C között van. Alacsony hőmérsékleti igénye és magas fényigénye miatt is célszerű az ablakban tartani, különben nagyon hamar elpusztul. Sajnos ezt a primulatulajdonosok nem tudják, és csodálkoznak, ha növényük egy hét leforgása alatt tönkremegy. A déli fekvésű lakóhely ideális számára.

Az öntözés is kritikus pont a primula életében. Ha jól érzi magát, hónapokig is virágozhat. Ehhez hetente egyszer, szárazabb levegőjű lakásban kétszer öntözzük meg, de arra feltétlenül ügyeljünk, hogy a növény ne álljon vízben. Túlöntözés esetén a növény egyszerűen elrohad.

Székfoglaló

Összeszereltem. Nem bírtam ki reggelig. Apó alszik, én meg szép csöndben megcsináltam, lesz majd reggel csodálkozás!
Arra jó ez a lapraszerelt móka, hogy az ember szerelés közben látja, hogy mire is fog ülni. Ez egész biztos, hogy nem fog 20 évig kitartani. A támlát és az ülőkét csak a karfa és a szentlélek tartja össze. Ha a karfa, ami természetesen műanyag, és van egy olyan tulajdonsága, hogy idővel elfárad és eltörik, na, akkor a széknek is annyi. Szétesik és még örülhetek, ha majd épp nem ül rajta senki.
Túúúdom, káposztáskő. :) Ismeritek a mesét?
Hogy miért vettünk ilyet? Hosszú, de a lényeg, hogy aki hozta, prospektus alapján vásárolt. Mi kiválasztottuk, Ő szívességből megvette és hazaszállította. A prospektusban pedig nem volt karfátlan forgószék. Ilyen egyszerű.
A porszívót tényleg csak holnap rakom össze, nem hiszem, hogy örülnének a szomszédok az éjjeli porszívózásnak.

De jó volt!

Tegnap lélekben és képekben Párizsban jártam! Nagyon kellemes délutánt töltöttem egy kávézóban, puncstorta nem volt, csak sok-sok szó oda és vissza. :) Gyorsan szaladt az idő, Apó telefonja figyelmeztetett, hogy múlik, mert én bizony nem vettem észre.
Az ilyen délutánokat nagggyon szeretem, kéne belőle sok!!!
Ja, és plázanéni voltam, merthogy ott volt a kávézó, de most ez sem zavart. :) Jó társaságban fel sem tűnik, hogy emberek jönnek mennek körülöttünk.
Ma este - talán - két új lakó érkezik hozzánk, egy forgószék, mert amin most ülök, annak az ülőkéje félbetört (elég kényelmetlen) és egy porszívó. A régi takarító legalább 100 éves, a hangja nagyobb, mint az ereje, és végre Apó is elhitte, hogy kell egy új. Legalább a porszívó bírja erővel, ha mi már nem is - na nem? Jöhet a tavaszi nagytakarítás!
Most viszont megyek mosni...

Tavaszi rügyek

Nappal napsütés, meleg, pont mint márciusban!

Holdvilágos éjszaka

Katt a képre!

Tavaszodik

Jaj jaj, de nagyon elfáradtam. Napok óta takarítgatunk, egyszerre nem sokat, mert egyikünk sem szeretne lerobbanni, de így még húsvétig sem leszünk készen! Mindegy, az igyekezet megvan, hogy nem megy úgy, mint hajdanán? Istenem, ez van.
Holnap jönnek a fiamék és megünnepeljük az összes ünnepet, merthogy olyan "sűrűn" járnak erre! :) vagy inkább :(
Elmentem az Auguszt cukrászdába és vettem egy szép marcipán tortát, hozzá mindent ami kell és egy kis sajtos hasét is, ez utóbbit magamnak, mert megérdemlem! :) Hogy ott micsoda finom illat volt! Udvarias, kedves kiszolgálás, finom sütemények..., döntöttem, ez a kedvenc cukrászdám! Puncstortát is láttam ;) Csak úgy mondom...
Később még elballagtam a Kaiser's-be is, hétvégi bevásárlás, na ez már sok volt. Hazafelé mint egy robot, csak raktam a lábaimat egymás elé és csak arra gondoltam, hogy bár már otthon lennék! Apó a piacról jött, de esküszöm, Ő jobban bírja a gyűrődést, pedig 20 évvel született előbb, mint én.
Kitört a tavasz, minden korán nyíló bokor, fa rügyezik. A levegőnek is tavasz illata van, de azt az igazi, tavaszi földszagot még nem éreztem. Ha nem lettem volna olyan rozoga, sétáltam volna egy jó nagyot, de ami késik, az nem múlik. Egyik nap majd csak úgy, vásárlás nélkül, én és a fotómasinám bejárjuk a környéket. Meglessük a bimbókat.

Grrr!

Nem tudom megközelíteni a freeblogos ismerőseimet, sőt, a saját blogomat (free, ami no free?) sem tudom megnézni! Mi történt??? Más is így van vele?
Most megpróbálom IE-ből megközelíteni. Talán a tűzróka nem tetszik neki...

IE alatt sem sikerült.

Helyettem kisvirág :)

Minden rendben, létezem, csak annyi más van mostanság és valahogy nincs is írhatnékom...

Meggyüttem!

Végre, újra itt. Nagyon csúnya, gonosz nátha volt ez kérem szépen. Volt egy olyan nap, amikor szinte szünet nélkül tüsszentgettem, az ellenségemnek sem kívánom. Még kicsit köhincsélek, néha jön egy hapci, de láz nincs.
Közben egyik nap Apó gyönyörű kocsonyahúst vett, azt meg kellett főzni. Most hűlnek és remélhetőleg meg is dermednek, bár elég meleg van. Ha másképp nem megy, mennek a hűtőbe, aztán cidrizhetnek ott! :)
Gyermekek és betegség miatt kimaradt mosást is pótolni kellett és már vár a következő adag. Apó is bejelentette igényét egy jó kis palacsintára, szóval nem unatkozom, sőt!
Néha benéztem ide, de bevallom, olyan is volt, hogy be sem kapcsoltam a gépet. Mondom, hogy beteg voltam! ;)

Dáthás vagyok!

De nagyon!!!
Eleinte azért nem jöttem, mert nálunk vendégeskedett Kislegény, majd jött a telefon, hogy gyerekcsere lesz, mert Kicsilány beteg. Nem volt veszélyes, nem influenza, csak egy egyszerű felső-légúti fertőzés. Viszonylag hamar lezajlott, de közben átragadt rám. Tegnap nagyon cudarul éreztem magam, hőemelkedés, fejfájás, torokkaparás. Nnna, mára kijött rajtam a nátha. Most jobban érzem magam, de egyfolytában tüsszentgetek és fogy a zsebkendő rendesen.
Most körülnézek kicsit...
Majd, ha már nem kell 2 percenként kifújni az orrom, jövök.

13:53
Nagyon beteg lehetek, most fedeztem fel, hogy ma még nem ittam kávét!!! :)