Esteledik
2007. augusztus 26., vasárnap
2007. augusztus 24., péntek
Videót is lehet!
Kár, hogy nem vagyok nagy videó kedvelő, mert a blogspoton a képek mellett, már videót is fel lehet tenni. Ki tudja, lehet, hogy egyszer még jól jön! Részemről a zenét jobban hiányolom.
Délelőtti bevásárlásomat elintéztem, a lábam nem fájt, csak a meleg zavart, de piszkosul! Az vigasztalt egész úton, hogy ez semmi ahhoz képest, amikor a Balatonon, a déli hőségben, tűző napon battyogtunk a gyerekekkel az ebédért. Az is igaz, hogy a társaság nagyon kellemes volt és figyelmes. :) Drága kis mókusok, minden árnyéknál megálltak, hogy én hűsölhessek és ittuk a jó hideg teát. "Ugye nagyika ez jót tett? Már jobban vagy? Ne félj, mi vigyázunk rád!" Hát nem két kis tündér?! Hiányoznak.
2007. augusztus 23., csütörtök
Éjfél után:
Valahonnan húsleves illata száll felém... A képzeletem játszik velem, vagy az orrom mondta fel teljesen a szolgálatot?
Ma Apó egyik kedvence főtt a fazékban, az pedig gulyásleves volt és különben is rég megdermedve alszik a frizsider második polcán.
Talán főznöm kéne már egy jó, erős húslevest..., nem lehet véletlen ez a képzelődés. :)
Más:
Nem akarom ragozni chi masinám jótékony hatását, de már nem vizes a lábam (na jó, a bal még nem tökéletes), nem fáj a derekam és minden további nélkül fel tudom húzni féllábon állva a zoknimat. A gyakorlatot, ami tulajdonképp egy kényelmes fekvést jelent, naponta 2x10 percig, teljes fokozaton végzem, este még beiktatok egy alapos talpmasszázst is. Brummog a masina, mint egy mackó, remélem, az alattunk lakó nem ébred fel rá.
Fogyni még nem sikerült, de nem is híztam! :) Az is valami.
Jól érzem magam. Ja, és nincs lelkiismeretfurdalásom, hogy ejnye, ejnye Borka, ma megint nem mozogtál eleget! Néha olyan kevés elég a boldogsághoz. :)
Ma Apó egyik kedvence főtt a fazékban, az pedig gulyásleves volt és különben is rég megdermedve alszik a frizsider második polcán.
Talán főznöm kéne már egy jó, erős húslevest..., nem lehet véletlen ez a képzelődés. :)
Más:
Nem akarom ragozni chi masinám jótékony hatását, de már nem vizes a lábam (na jó, a bal még nem tökéletes), nem fáj a derekam és minden további nélkül fel tudom húzni féllábon állva a zoknimat. A gyakorlatot, ami tulajdonképp egy kényelmes fekvést jelent, naponta 2x10 percig, teljes fokozaton végzem, este még beiktatok egy alapos talpmasszázst is. Brummog a masina, mint egy mackó, remélem, az alattunk lakó nem ébred fel rá.
Fogyni még nem sikerült, de nem is híztam! :) Az is valami.
Jól érzem magam. Ja, és nincs lelkiismeretfurdalásom, hogy ejnye, ejnye Borka, ma megint nem mozogtál eleget! Néha olyan kevés elég a boldogsághoz. :)
2007. augusztus 22., szerda
2007. augusztus 21., kedd
2007. augusztus 16., csütörtök
Itt van!
Meghozták a sétáltatót. Kicsi, de mégsem találom a helyét. Annyira nem kicsi, hogy betoljam a szekrény alá, fogalmam sincs, hogy hova fogjuk tenni!
Most itt áll a szoba közepén, ismerkedünk. Már kipróbáltam, egyelőre csak 2x2 percre és közepes fokozaton, de nagyon jólesett! Enyhe bizsergés a lábaimban és mintha a gerincem, ott deréktájon, ahol fájni szokott, most jobban bírná a gyűrődést. Azért még óvatos vagyok. Lakva ismerni meg egymást, úgyhogy még várok a dicsérgetéssel.
Fő a bizalom és a hit, hogy használ. :)
Most itt áll a szoba közepén, ismerkedünk. Már kipróbáltam, egyelőre csak 2x2 percre és közepes fokozaton, de nagyon jólesett! Enyhe bizsergés a lábaimban és mintha a gerincem, ott deréktájon, ahol fájni szokott, most jobban bírná a gyűrődést. Azért még óvatos vagyok. Lakva ismerni meg egymást, úgyhogy még várok a dicsérgetéssel.
Fő a bizalom és a hit, hogy használ. :)
2007. augusztus 15., szerda
Ádám bátyám...
...pávát látván
száját tátván
lábát rázván
pávává vált.
Ez a nyelvtörő versike jutott most eszembe. Holnaptól ugyanis egy lábakat rázó gép boldog tulajdonosa leszek. Állítólag annyit ér 15 perc lábrázás, mint másfél óra séta és mindezt vízszintes testhelyzetben kell teljesíteni. Mikor megláttam, beleszerettem. Ez az! Ez való nekem! /Az ismertetőben azt írják, hogy pont az ilyen, félig már a sírban logó lábak gazdáinak találták ki. :) /
Egyéb sétálógép egy vagyonba kerül, de ez olyan kis helyes és az ára is az. Azért ne rohanjatok venni, inkább várjátok meg az eredményt, lehet, hogy nem csak ő és az ára, de a haszna is kicsi.
Ezentúl nem lógatom az orrom és a lábam, hogy nem tudok minden nap sétálni, csak lefekszem a földre, ráteszem a lábam a kisaranyosra és már sétálok is! Ha minden igaz, akkor még karcsúbb is lehetek. És ez már olyan szép, hogy kicsit kételkedve fogadom az új jövevényt, de megelőlegezem neki a bizalmat és szeretetteljes kiváncsisággal várom. :)
száját tátván
lábát rázván
pávává vált.
Ez a nyelvtörő versike jutott most eszembe. Holnaptól ugyanis egy lábakat rázó gép boldog tulajdonosa leszek. Állítólag annyit ér 15 perc lábrázás, mint másfél óra séta és mindezt vízszintes testhelyzetben kell teljesíteni. Mikor megláttam, beleszerettem. Ez az! Ez való nekem! /Az ismertetőben azt írják, hogy pont az ilyen, félig már a sírban logó lábak gazdáinak találták ki. :) /
Egyéb sétálógép egy vagyonba kerül, de ez olyan kis helyes és az ára is az. Azért ne rohanjatok venni, inkább várjátok meg az eredményt, lehet, hogy nem csak ő és az ára, de a haszna is kicsi.
Ezentúl nem lógatom az orrom és a lábam, hogy nem tudok minden nap sétálni, csak lefekszem a földre, ráteszem a lábam a kisaranyosra és már sétálok is! Ha minden igaz, akkor még karcsúbb is lehetek. És ez már olyan szép, hogy kicsit kételkedve fogadom az új jövevényt, de megelőlegezem neki a bizalmat és szeretetteljes kiváncsisággal várom. :)
Samu kérésére betettem az eredeti oldalról egy képet, ha rákattintasz, elvisz a megfelelő helyre.
2007. augusztus 13., hétfő
A kettőnk titka...
Kislegény pár hónapja kitalálta, hogy annak ellenére, hogy Mamika szerint ő már nagyfiú és a zokniját egyedül kell felvennie, én azért mégis adjam inkább rá. Beleegyeztem, elvégre nem szakad le az ég, ha - amikor nálunk vannak - feladom rá a zoknit. Boldogan mondta, hogy ez legyen a mi titkunk és senkinek el ne áruljuk. Jó, én biztosan nem fogom elmondani senkinek - ígértem meg neki.
Balatonon tovább játszottuk a titkos zoknihúzást. Persze Kicsilány oldalát majd' kifúrta a kíváncsiság, pedig az orra előtt adtam rá az öccsére a zoknit! :) Aztán nagypapával ők is csináltak egy titkot. Gyönyörű rajz készült titokban amit, mielőtt elindultunk haza, átadott nekem. :)
De most jön a lényeg!
Megérkezett Mamika, mi pedig hazavonatoztunk. Este, lefekvéshez készülődés közben, Kislegény megsúgta neki:
-Van ám a nagyikával egy közös titkunk.
-Igen? - és milyen titok? - kérdezte a Mama.
-Hát zoknititok! - válaszolta Kislegény.
-Áááá, értem, szóval a nagyi húzza fel a zoknidat.
-Ezt Te honnan tudod?!
Nagyon elcsodálkozott, hogy a Mamika honnan tudta meg a nagy titkot. Hogy milyenek ezek a mamák, mindent kitalálnak! :)
Mamika elmondta neki, hogy nem a nagyi árulta el, de abból, hogy zoknititok, bizony egy mamika már ki tudja találni, hogy miről is van itt szó.
Hát... eddig tartott a kettőnk titka. Már nincs titok, mindenki tudhatja, én meg itt gyorsan ki is kotyogtam. :)
Balatonon tovább játszottuk a titkos zoknihúzást. Persze Kicsilány oldalát majd' kifúrta a kíváncsiság, pedig az orra előtt adtam rá az öccsére a zoknit! :) Aztán nagypapával ők is csináltak egy titkot. Gyönyörű rajz készült titokban amit, mielőtt elindultunk haza, átadott nekem. :)
De most jön a lényeg!
Megérkezett Mamika, mi pedig hazavonatoztunk. Este, lefekvéshez készülődés közben, Kislegény megsúgta neki:
-Van ám a nagyikával egy közös titkunk.
-Igen? - és milyen titok? - kérdezte a Mama.
-Hát zoknititok! - válaszolta Kislegény.
-Áááá, értem, szóval a nagyi húzza fel a zoknidat.
-Ezt Te honnan tudod?!
Nagyon elcsodálkozott, hogy a Mamika honnan tudta meg a nagy titkot. Hogy milyenek ezek a mamák, mindent kitalálnak! :)
Mamika elmondta neki, hogy nem a nagyi árulta el, de abból, hogy zoknititok, bizony egy mamika már ki tudja találni, hogy miről is van itt szó.
Hát... eddig tartott a kettőnk titka. Már nincs titok, mindenki tudhatja, én meg itt gyorsan ki is kotyogtam. :)
2007. augusztus 12., vasárnap
2007. augusztus 10., péntek
Jó és rossz
Utolsó este együtt ülünk négyen a teraszon. Beszélgetünk. Előző héten a gyerekek Mamikával megnézték a tihanyi apátságot, nagy hatással volt rájuk és ennek kapcsán szó kerül az egyházakról, szerzetesrendekről, apácákról, a különféle vallásokról. Bibliai történetekről, Jézusról és az Úrról, aki mindent lát és még azt is tudja amit nem mondunk ki, csak gondolunk. Életünk végén el kell számolnunk tetteinkről, de amíg élünk, mindig van lehetőség, hogy hibáinkat kijavítsuk.
Kislegény szépen elmagyarázza, hogy benne, ott belül, van egy jó és egy rossz. Attól függ, hogy ő jó, vagy rossz, hogy éppen melyik győz. "Én nem akarom a rosszat bevallani - én a rosszat le akarom győzni."
Szép és okos gondolat, főleg, hogy egy 6 éves kisfiú mondta.
Kislegény szépen elmagyarázza, hogy benne, ott belül, van egy jó és egy rossz. Attól függ, hogy ő jó, vagy rossz, hogy éppen melyik győz. "Én nem akarom a rosszat bevallani - én a rosszat le akarom győzni."
Szép és okos gondolat, főleg, hogy egy 6 éves kisfiú mondta.
Na végre, ide is eljutottam!
Kész vagyok a képek rendezésével, javítgatásával. A háttér már a balatoni szőlőlugas finom, édes fürtjeit mutatja. Rengeteget ettem - nem csak szőlőt - és csodák csodája! - mégis fogytam. Sokat szaladgáltam a ház és a kert között, mert mindig történt valami, amit feltétlenül látnom kellett!
Például egyik reggel, a kis műanyag "medencében" három béka úszkált nagy boldogan. Nagyságukból ítélve, valószínűleg egy mamabéka és két csemetéje. Volt nagy öröm! Kicsilány kézzel fogta meg az egyiket, a másik kettőt Kislegény halászta ki lepkehálóval. Aztán, nagy örömömre, elengedték őket a kertben. Ettől kezdve igen óvatosan lépkedtem a fűben. :) Nehogy már rálépjek és én legyek valamelyik gyilkosa! :) Sajnos képet nem tudok mellékelni, mert én bizony kőszoborrá váltam a láttukra, hogy bemenjek a gépért?! - ez éppenséggel nem jutott eszembe. Egészen más gondolatok foglalkoztattak, de ezekről bölcsen hallgattam.
Egy tücsöknél már úgyis lebuktam. Ott ült a függönyön és amikor megláttam, kiszaladtam a teraszra. "Nagyika, te félsz a tücsöktől?" Nem, én nem félek, elvégre nem bánt, csak kicsit undorodom tőle. Kicsilány tücsök komát is megfogta és szépen kivitte a kertbe, hogy nehogy valami baja legyen. (Nagyon jó egy ilyen gyerek a háznál, hát még kettő!) Azt már nézni sem tudtam, amikor egy szerencsétlen gilisztát tuszkolt a vakondtúrásba, hogy Vakond Vilinek legyen mit ennie. (Már értem, hogy környezetismeretből miért ő a legjobb.)
Bodobácsot (én csak suszterbogárnak hívom) a karján sétáltatta és édes Bodinak szólította. Mikor katicát reptetett, az már kész öröm volt számomra, mert az egyetlen bogár, amitől nem ráz ki a hideg.
Ennyit az állatokról. Lassan olyanok leszünk, mint a Durrell család! :)
Azért történt sok más egyéb is, majd szép sorjában leírom. Ki hinné, hogy két gyerek milyen mozgalmassá tudja tenni a napokat!
Ja, és egy 40 éves, lepukkant ház is szolgál meglepetésekkel ám!
Egy tücsöknél már úgyis lebuktam. Ott ült a függönyön és amikor megláttam, kiszaladtam a teraszra. "Nagyika, te félsz a tücsöktől?" Nem, én nem félek, elvégre nem bánt, csak kicsit undorodom tőle. Kicsilány tücsök komát is megfogta és szépen kivitte a kertbe, hogy nehogy valami baja legyen. (Nagyon jó egy ilyen gyerek a háznál, hát még kettő!) Azt már nézni sem tudtam, amikor egy szerencsétlen gilisztát tuszkolt a vakondtúrásba, hogy Vakond Vilinek legyen mit ennie. (Már értem, hogy környezetismeretből miért ő a legjobb.)
Bodobácsot (én csak suszterbogárnak hívom) a karján sétáltatta és édes Bodinak szólította. Mikor katicát reptetett, az már kész öröm volt számomra, mert az egyetlen bogár, amitől nem ráz ki a hideg.
Ennyit az állatokról. Lassan olyanok leszünk, mint a Durrell család! :)
Azért történt sok más egyéb is, majd szép sorjában leírom. Ki hinné, hogy két gyerek milyen mozgalmassá tudja tenni a napokat!
Ja, és egy 40 éves, lepukkant ház is szolgál meglepetésekkel ám!
Délutáni sakkparti. Kislegény kibicel.2007. július 30., hétfő
Rózsaszínben
Naplemente, hihetetlen színekkel! Így világította meg a Nap este a várost. (Katt a képre! Komolyan, érdemes.) Alig hittem a szememnek.2007. július 27., péntek
Pár napig még várni kell!
Egyik lábam itt, a másik ott! :)
Javában készülődöm, motyókánkat szedegetem össze. A menüt már megrendeltük a jövő hétre, éhen nem halunk, az már biztos. Kb. 3 éve lázadtam föl: ha nekem főznöm kell, akkor az mindenkinek nyaralás, csak nekem nem, így aztán a közeli fafeldolgozó üzem konyhája szolgáltatja az ebédet. Egészen jó és elég nagy adagokat adnak. Mosogatni nekem kell, azt még nem lehet megrendelni, de az a legkevesebb.
Az előrejelzésből látom, hogy kedden 26° lesz. Szeretnek az égiek. :) Utazáshoz ez a hőmérséklet ideális. Aztán már lehet melegebb, a kert fái alatt kibírom. Persze csak annyira, hogy akik nem nyaralnak, azok se szenvedjenek.
Tervezgetek...
Javában készülődöm, motyókánkat szedegetem össze. A menüt már megrendeltük a jövő hétre, éhen nem halunk, az már biztos. Kb. 3 éve lázadtam föl: ha nekem főznöm kell, akkor az mindenkinek nyaralás, csak nekem nem, így aztán a közeli fafeldolgozó üzem konyhája szolgáltatja az ebédet. Egészen jó és elég nagy adagokat adnak. Mosogatni nekem kell, azt még nem lehet megrendelni, de az a legkevesebb.
Az előrejelzésből látom, hogy kedden 26° lesz. Szeretnek az égiek. :) Utazáshoz ez a hőmérséklet ideális. Aztán már lehet melegebb, a kert fái alatt kibírom. Persze csak annyira, hogy akik nem nyaralnak, azok se szenvedjenek.
Tervezgetek...
Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidről.
/Woody Allen/
2007. július 26., csütörtök
Hogy mik nem vannak!
A Neten olvasgatva megtudtam, hogy valóban létezik nyári depresszió! Nahát! - és én még azt hittem, hogy csak én vagyok ilyen hülye természettel megáldva. Nem vigasztal a mások szenvedése, sőt, mivel tudom, hogy ez milyen rossz, nagyon sajnálom őket, de legalább tudom, hogy nem vagyok teljesen őrült. :)
2007. július 25., szerda
Hűsöltem kicsit
Ilyen felhők és a szél hozta.Végre! Itt a hűvösebb idő. Már tegnap délután nagyon élveztem a csaknem 10 fokos lehülést, aztán éjjel nem kellett a ventilátor, ma reggel pedig frissen ébredtem és némi igazítás után - mely nélkül nem lépek ki az utcára, mert nem szeretném ijesztgetni a szembejövőket - elhagytam börtönömet. ("Börtönéből szabadult sas lelkem") Vásároltam, nézelődtem, feltöltöttem a telefonomat, vettem a fotómasinámnak egy összkomfortos lakást.
Hát az jó volt. Mondom az eladónak, aki egy számítógép előtt ült és rémesen elfoglaltnak mutatkozott, hogy mit is szeretnék. Természetesen előbb megérdeklődtem, hogy nem zavarom-e? Nem mondta, hogy igen, de elég kényszeredett képpel fordult felém. Elmondtam, hogy milyen gépnek kéne az a tok. Úgy nézett rám, mintha nem is ember lennék, hanem egy zöld hernyó. Olyan típusú gépet ők nem árulnak, de nézzek körül, hátha ott - közben intett valahova a távolba - találok valami tokot, ami megfelel. Elmentem "valahova oda" (annyira "oda" azért nem!) - és találtam is magamnak, azaz kedves kis gépemnek egy pont jó kis lakást. Megsaccoltam, hogy kb. az a méret, itthon kiderült, hogy jó volt a szemmértékem. Már csak azt nem értem, hogy miért olyan nagy bűn, ha olyan gépnek keresek - egy egyébként teljesen reális helyen - tokot, amit ők nem árulnak? Mindegy. Kiszolgáltam magam. Sajnos máskor is oda fogok menni - a közelben nincs más. Legalább tudom, hogy mire számítsak.
Kedvem változatlan, zöld hernyóként is élveztem a szabadságot, a hűvös szelet, ami majd' lefújta rólam a blúzom. :) Mellesleg kék volt. Most is kék, míg ki nem mosom egy színes ruhákra specializálódott mosóporban. A napokban szereztünk be 2 hatalmas zacskóval. Aztán, ha már itt állnak, próbáljuk ki gyorsan! Kimostam egy adag színes ruhát, a piros szegély szééép rózsaszín lett és felette a szürke is. Ez még az évszázad legnagyobb melegében történt, talán az okozott valami kémiai elváltozást..., de a meleg mellett az a kis rózsaszín..., ugyan már! Nem is mérgelődtem.
Vonatjegy a táskámban lapul, félig összeírtam, hogy mit kell vinni. (Félcédüla!) Jövök-megyek a lakásban, élvezem, hogy nem csorog rólam a víz. És a vacsora!!! Jaj, hát az nagyon jólesett! :) Végre nem ímmel-ámmal ettem.
Holnap kezdődik az újabb felmelegedés. 40° ugye már nem lesz?! Takarítani is kéne... :)
Hát az jó volt. Mondom az eladónak, aki egy számítógép előtt ült és rémesen elfoglaltnak mutatkozott, hogy mit is szeretnék. Természetesen előbb megérdeklődtem, hogy nem zavarom-e? Nem mondta, hogy igen, de elég kényszeredett képpel fordult felém. Elmondtam, hogy milyen gépnek kéne az a tok. Úgy nézett rám, mintha nem is ember lennék, hanem egy zöld hernyó. Olyan típusú gépet ők nem árulnak, de nézzek körül, hátha ott - közben intett valahova a távolba - találok valami tokot, ami megfelel. Elmentem "valahova oda" (annyira "oda" azért nem!) - és találtam is magamnak, azaz kedves kis gépemnek egy pont jó kis lakást. Megsaccoltam, hogy kb. az a méret, itthon kiderült, hogy jó volt a szemmértékem. Már csak azt nem értem, hogy miért olyan nagy bűn, ha olyan gépnek keresek - egy egyébként teljesen reális helyen - tokot, amit ők nem árulnak? Mindegy. Kiszolgáltam magam. Sajnos máskor is oda fogok menni - a közelben nincs más. Legalább tudom, hogy mire számítsak.
Kedvem változatlan, zöld hernyóként is élveztem a szabadságot, a hűvös szelet, ami majd' lefújta rólam a blúzom. :) Mellesleg kék volt. Most is kék, míg ki nem mosom egy színes ruhákra specializálódott mosóporban. A napokban szereztünk be 2 hatalmas zacskóval. Aztán, ha már itt állnak, próbáljuk ki gyorsan! Kimostam egy adag színes ruhát, a piros szegély szééép rózsaszín lett és felette a szürke is. Ez még az évszázad legnagyobb melegében történt, talán az okozott valami kémiai elváltozást..., de a meleg mellett az a kis rózsaszín..., ugyan már! Nem is mérgelődtem.
Vonatjegy a táskámban lapul, félig összeírtam, hogy mit kell vinni. (Félcédüla!) Jövök-megyek a lakásban, élvezem, hogy nem csorog rólam a víz. És a vacsora!!! Jaj, hát az nagyon jólesett! :) Végre nem ímmel-ámmal ettem.
Holnap kezdődik az újabb felmelegedés. 40° ugye már nem lesz?! Takarítani is kéne... :)
2007. július 23., hétfő
Itt a szebb jövő!
Csökkent a meleg, nem nagyon, de - ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli! :)
Szerdára 30° alá süllyed a hőmérő higanyszála - ezt jósolják -, akkorra készítettem fel magam, hogy végre kimenjek az utcára. Muszáj. Jövő héten kedden elutazunk és nem ártana addig még pár dolgot beszereznem. Például a vonatjegyet.
A gyerekek ma mentek le a Balatonra, ők már a kertben hintáznak, és állítják, hogy sehol, még Apostagon sem volt ilyen kellemes hűvös, mint a mi Balatonunkon. Apostagon 1 hétig ovis-táborban voltak és nagyon jól érezték magukat. Kicsilány már nem ovis, de annyira szeretik az óvó nénik, hogy még jövőre is magukkal viszik. Kislegény meg jövőre lesz utoljára óvodás, aztán neki is indul az iskola.
Na, ők a szebb jövő! Bízom benne. :)
Tegnap az egyik balatoni webkameráról lementettem egy naplementét. Addig amíg ott nem leszek, majd ezt nézegetem:
A vihar utáni naplemente.
Szerdára 30° alá süllyed a hőmérő higanyszála - ezt jósolják -, akkorra készítettem fel magam, hogy végre kimenjek az utcára. Muszáj. Jövő héten kedden elutazunk és nem ártana addig még pár dolgot beszereznem. Például a vonatjegyet.
A gyerekek ma mentek le a Balatonra, ők már a kertben hintáznak, és állítják, hogy sehol, még Apostagon sem volt ilyen kellemes hűvös, mint a mi Balatonunkon. Apostagon 1 hétig ovis-táborban voltak és nagyon jól érezték magukat. Kicsilány már nem ovis, de annyira szeretik az óvó nénik, hogy még jövőre is magukkal viszik. Kislegény meg jövőre lesz utoljára óvodás, aztán neki is indul az iskola.
Na, ők a szebb jövő! Bízom benne. :)
Tegnap az egyik balatoni webkameráról lementettem egy naplementét. Addig amíg ott nem leszek, majd ezt nézegetem:
A vihar utáni naplemente.2007. július 21., szombat
A remény jegyében
Jelentem, kint 26° van, itt bent 31°, de tegnap 33° volt. Kis felhőcskék úsznak az égen, talán ma valamivel jobb lesz.
Napok óta nem főzünk, nem is kívánjuk a főtt ételt, de ha arra gondolok, hogy még tűzzel is melegítsem a lakást, hát akkor az alapjáraton meglevő izzadságcseppek száma háromszorosára növekszik a fejemen és mindenhol! :)
Sötétség és meleg. Erről a nyárról ez fog megmaradni az emlékezetemben. A sötét a redőnyök miatt van, pedig nem is tudjuk teljesen leengedni egyiket sem, mert az évek során kissé megvetemedtek az elvetemedtek! :)
Szóval, változatlanul csak az életfontosságú tevékenységekre és joghurtokra, gyümölcsre, ásványvízre, gyümölcslére, salátákra, zuhanyozásra (megjegyzem, a bőröm lasssan olyan, mint egy rinocéroszé, mert a krémektől még jobban izzadok!) szorítkozunk. Elvileg most fogynom kéne, ennyire egészségesen rég táplálkoztam, az is igaz, hogy ilyen keveset is rég mozogtam! :)
A szebb jövő reményében búcsúzom, majd jövök...
Napok óta nem főzünk, nem is kívánjuk a főtt ételt, de ha arra gondolok, hogy még tűzzel is melegítsem a lakást, hát akkor az alapjáraton meglevő izzadságcseppek száma háromszorosára növekszik a fejemen és mindenhol! :)
Sötétség és meleg. Erről a nyárról ez fog megmaradni az emlékezetemben. A sötét a redőnyök miatt van, pedig nem is tudjuk teljesen leengedni egyiket sem, mert az évek során kissé megvetemedtek az elvetemedtek! :)
Szóval, változatlanul csak az életfontosságú tevékenységekre és joghurtokra, gyümölcsre, ásványvízre, gyümölcslére, salátákra, zuhanyozásra (megjegyzem, a bőröm lasssan olyan, mint egy rinocéroszé, mert a krémektől még jobban izzadok!) szorítkozunk. Elvileg most fogynom kéne, ennyire egészségesen rég táplálkoztam, az is igaz, hogy ilyen keveset is rég mozogtam! :)
A szebb jövő reményében búcsúzom, majd jövök...
2007. július 19., csütörtök
Palackba zárt üzenet
Mindenkinek, aki erre szokott járni! Élek, aránylag jól megvagyok..., csak semmit nem szabad csinálni - ez a túlélés titka. Remélem, mert ha nem...
Ha egy kis ideig nem vagyok, az betudható a túlélési programomnak. Ha sokáig nem leszek, és nem is jövök többé, akkor tévedtem. Már ami a túlélési programot illeti.
Vigyázzatok magatokra! :)
Ha egy kis ideig nem vagyok, az betudható a túlélési programomnak. Ha sokáig nem leszek, és nem is jövök többé, akkor tévedtem. Már ami a túlélési programot illeti.
Vigyázzatok magatokra! :)
2007. július 17., kedd
Minden relatív
Azok a régi szép idők, amikor 30°-nál azt mondtam kis családomnak, hogy amint 32° lesz, sztrájkolni fogok és nem megyek dolgozni!
Na, erről szó sem lehet. Csak az igaz, hogy nem megyek el. :) Az is valami, nem? Ilyenkor...? Nagyon is! Tudom értékelni. Az élet apró örömei. Lám, lám... :)
Na, erről szó sem lehet. Csak az igaz, hogy nem megyek el. :) Az is valami, nem? Ilyenkor...? Nagyon is! Tudom értékelni. Az élet apró örömei. Lám, lám... :)
2007. július 16., hétfő
Hévíz? Iyen hőségben? Nem is lenne rossz!
Zenél a telefon, az új, a vezeték nélküli. (Azért kaptam, hogy legalább a lakásban ne legyek olyan helyhez kötött!) Felveszem, egy kedves női hang engem keres és felajánl nekem meg a páromnak - kedvezményes áron - egy mostanában nagyon divatos, masszírozással és mindenféle egyéb jóval kecsegtető hétvégét Hévízen.
Aztán tisztázzuk a korokat és én még beleférek a tóligbe, de Apó nem. A szolgáltatás kedvezményes áron csak a fiatalabbaknak jár, az idősebbek ne flancoljanak, örüljenek, hogy még élnek. Minden ilyen jellegű telefonhívásnak ez szokott a vége lenni, ami - bevallom, néha nagyon jól jön, mert lehet rá hivatkozni és elhessegetni a hívatlan hívót, de akkor is...!
Nem a kedves hangú hölgy tehet róla, ő csak a dolgozik és próbál megélni.
Hosszas noszogatásra és némi gondolkodás után találtam a családban egy olyan házaspárt, akik megfelelnek a kritériumoknak és elég vállalkozó kedvűek - talán rá is érnek -, hogy ilyen kedves invitálásnak eleget tegyenek. Nem tudom a további fejleményeket, remélem, nem szidják a felmenőimet...
Más nem történt. Egész nap bezárt ajtók, ablakok, leengedett redőnyök mögött vártuk az enyhet adó estét. Az este el is jött, de az enyhülést nem hozta magával. Azért kinyitottuk a "boltot", hátha erre csavarog egy csöppnyi, huncut szellőlány és körülnéz minálunk. Addig meg az öreg ventilátor lapátjai csapják itt nekem a szelet. Na ja, aki már csak épphogy belefér a tóligba, örüljön ennek is! :)
Aztán tisztázzuk a korokat és én még beleférek a tóligbe, de Apó nem. A szolgáltatás kedvezményes áron csak a fiatalabbaknak jár, az idősebbek ne flancoljanak, örüljenek, hogy még élnek. Minden ilyen jellegű telefonhívásnak ez szokott a vége lenni, ami - bevallom, néha nagyon jól jön, mert lehet rá hivatkozni és elhessegetni a hívatlan hívót, de akkor is...!
Nem a kedves hangú hölgy tehet róla, ő csak a dolgozik és próbál megélni.
Hosszas noszogatásra és némi gondolkodás után találtam a családban egy olyan házaspárt, akik megfelelnek a kritériumoknak és elég vállalkozó kedvűek - talán rá is érnek -, hogy ilyen kedves invitálásnak eleget tegyenek. Nem tudom a további fejleményeket, remélem, nem szidják a felmenőimet...
Más nem történt. Egész nap bezárt ajtók, ablakok, leengedett redőnyök mögött vártuk az enyhet adó estét. Az este el is jött, de az enyhülést nem hozta magával. Azért kinyitottuk a "boltot", hátha erre csavarog egy csöppnyi, huncut szellőlány és körülnéz minálunk. Addig meg az öreg ventilátor lapátjai csapják itt nekem a szelet. Na ja, aki már csak épphogy belefér a tóligba, örüljön ennek is! :)
2007. július 15., vasárnap
Hűsítő
Lennék én jegesmackó s lennél te jég... (Lennék én rózsabimbó... - Gózon Gyula énekelte - után szabadon)Kicsilánnyal beszélgettem délután telefonon, ő ma többször szeretett volna a mélyhűtő lakója lenni. Olyan aranyosan pergeti az r-eket, már majdnem olyan jól csinálja, mint Darvas Iván. Régebben neki is gondot okozott az r, most viszont gondosan ügyel rá, hogy szépen kimondja.
2007. július 14., szombat
Franciaország nemzeti ünnepe
Párizsban, 1789-ben ezen a napon rohamozta meg és foglalta el a nép az elnyomás egyik jelképének számító börtönt, a Bastille-t és ez a nap lett a nagy francia forradalom kezdete. Jelszavuk: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség (Liberté, Égalité, Fraternité)Hogy mi lett később belőle? Napoléon Bonaparte, a fiatal, tehetséges és hatalomra éhes tábornok diktatúrája.
Az egykori börtön helyén ma ez az emlékmű áll.2007. július 13., péntek
Reggeli-álom
Mindenkit szeretettel várok! A nagy melegre való tekintettel a reggelit itt tálaltam fel - aztán felébredtem -, de nem bánnám, ha igaz lehetne! Gondolom, ti sem! Virtuáliában minden lehetséges, úgyhogy tessék leülni és miközben telik a bendő, a szemünk is jóllakik a látvánnyal. Most töröm a fejem egy kellemes mediterrán ebéden. A tenger kincseit én nem igazán szeretem, de talán más is jó lesz. :)2007. július 12., csütörtök
Reggeli kávé
Most 12° van, reggel biztos cidri lesz. Itt a forró kávé, jót fog tenni, kicsit átmelegíti a testet és mivel szeretettel adom, a lelket is. :)2007. július 10., kedd
Csak az országút öreg?
Utálom, hogy egy ideje semmihez nincs kedvem. Utálom, hogy nem tudom megrázni magam, hogy leperegjen rólam ez a bánatos akármi! Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem tudom, miért vagyok ilyen. Tudom, csak azt is tudom, hogy nem egészen jogos ez a nagy semmisemérdekel és mindenrossz érzés, mert nem így van. És én mégis rosszul érzem magam a bőrömben.
Csak ülök (mert nem is akarok mást csinálni) és várom, hogy elmúljon. A kedvem, tapasztalatból tudom, előbb-utóbb visszatér. Mindig ezt csinálja!
Az élet meg olyan, amilyen. Nem jó, hogy az ember már csak visszafelé tud nézni, emlékekben tud élni. Annyi mindent szeretnék még csinálni, de már nem lehet. Megköti a kezem, a lábam a kor, a betegség, a körülmények. A lelkem még szárnyalna, de lehúz a földre a valóság, amit nem lehet elfelejteni, csak pillanatokra.
Vannak dolgok amik szépek most is, persze, de a lényegen az a kevés jó sem változtat. Szembe kell nézni a valósággal és meg kell békülni vele. Na, ez az ami nekem nagyon nehezen megy. Belenyugodni abba, hogy tulajdonképp ennyi volt. Ami ezután jön, az már csak pótcselekvés, mert az ember mindenbe próbál belekapaszkodni, hogy nehogy azt kelljen egyszer mondania magának, hogy ennek már nincs sok értelme...
Mindenkinek olyan az élete, amilyenné teszi magának. Nekem ilyet sikerült összehoznom. Ez van. És ez még nem is olyan rossz... - mondják mások...
Csak ülök (mert nem is akarok mást csinálni) és várom, hogy elmúljon. A kedvem, tapasztalatból tudom, előbb-utóbb visszatér. Mindig ezt csinálja!
Az élet meg olyan, amilyen. Nem jó, hogy az ember már csak visszafelé tud nézni, emlékekben tud élni. Annyi mindent szeretnék még csinálni, de már nem lehet. Megköti a kezem, a lábam a kor, a betegség, a körülmények. A lelkem még szárnyalna, de lehúz a földre a valóság, amit nem lehet elfelejteni, csak pillanatokra.
Vannak dolgok amik szépek most is, persze, de a lényegen az a kevés jó sem változtat. Szembe kell nézni a valósággal és meg kell békülni vele. Na, ez az ami nekem nagyon nehezen megy. Belenyugodni abba, hogy tulajdonképp ennyi volt. Ami ezután jön, az már csak pótcselekvés, mert az ember mindenbe próbál belekapaszkodni, hogy nehogy azt kelljen egyszer mondania magának, hogy ennek már nincs sok értelme...
Mindenkinek olyan az élete, amilyenné teszi magának. Nekem ilyet sikerült összehoznom. Ez van. És ez még nem is olyan rossz... - mondják mások...
2007. július 6., péntek
Csütörtöki időjárás
(Katt a képre!)Ez még tegnapi kép. Hatalmas sötét felhő jött, aztán elfújta a szél... Dél körül még sütött a Nap, de arról nem készült fotó, mert akkor épp úton voltam. Nem volt melegem, de nekem pont megfelelt, ha nem lett volna nálam tej meg minden más egyéb, akár egy nagyobb sétát is szívesen vállaltam volna.
2007. július 5., csütörtök
A rigó dala
Olvasgattam a blogokat, ilyenkor csönd van és nyugalom, nagyon halkan szól a zene, lassú, szép, régi dzsessz, és akkor eljutottam valakihez, akit rigók kísértek végig az úton. Nagyon megható verses párbeszédet olvastam. Még most is belesajdul a szívem.
2007. július 4., szerda
Hát ez már tényleg...
Egyszerűen hihetetlen! Hétfőn még este is 28°, most pedig 15° van és olyan "szép" csöndes, őszi eső esik. Ezt azért nem akartam. Ekkora különbség, ilyen hőmérsékleti ingadozás, nem hinném, hogy bárkinek is jót tesz. Most azért kicsit fel lehet lélegezni, mert hétvégére megint meleget jósolnak. Az ember lassan belefásul...
2007. július 2., hétfő
Vihar közeleg...
Hát nem hiába fájt az én fejem már megint! Valahol nagyon villámlik és dörög, egyre jobban hallani. Hullámvasút. Igen. Tisztára olyan az időjárás. Ha ez így megy tovább, én meg a Szellemvasút lakója leszek és ott fogom ijesztgetni a jónépet! Vidámpark az élet! :) Van Elvarázsolt Kastély, hinta, amibe gyakran beültetnek bennünket és az Állatkert sincs messze... Egyébként mondtam már, hogy utálom a politikát?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)