Ilyen időben sétáltam el vásárolni. Lassan bandukoltam a zuhogó esőben - mivel sietni nem tudok - közben Szécsi Pál régi slágerét dúdolgattam magamban:
"Hull az eső, sápadt arcomra hull,
Az ég peremén szürke felhő vonul.
Lassan lépkedek, egyedül vagyok...", stb, stb.
(A kép nem saját, csak megtetszett - valamelyik esős oldalról töltöttem le, állítólag free, hát nagyon remélem.)
A ruháim még most is száradnak...
Én is ilyen időben indulok kifogyott dolgokat pótolni,a fotó akárkié, remek!
VálaszTörlésNagyon szép ez az esős kép,bár már nem szeretem annyira az esőt,mint régebben.de az is lehet,hogy újra hozzászokom...:)
VálaszTörlésEste,lefekvéskor nyitva hagyom az ablakot,olyan jó az eső hangjára elaludni.....