Igen. Mert melegem van. Olyan jó azoknak, akik élvezik a nyarat, a napsütést. Én menekülök, jobb híján a lakásban ténfergek, redőny le, némi huzat és ventilátor. Ez van. Csak főzni ne kéne ilyenkor! - attól aztán totálkáros leszek.
Az éjjel megint világvége hangulatban voltam. Visszatérő álom. Legtöbbször az ég változik meg először, most is. Kinéztem az ablakon és annak ellenére, hogy nappal volt, az ég teljesen elsötétedett és megjelent az égen a Sixtus-kápolna freskója. Először azt hittem, hogy valahogy az égre vetítik, de aztán valamiből rájöttem, hogy nem, hanem ez itt a végítélet napja. Az ég borzalmasan sötét volt, de nem mint éjjel, hanem, mint amikor vészjóslóan sötét felhők borítják be, vagy mint amikor teljes napfogyatkozás volt. Nagyon félelmetes látvány. Eszembe jutott, hogy vajon a gyerekek otthon vannak-e, és hogy ezen a napon mindenki igyekezzen az otthonában, szeretteivel együtt lenni. Azon morfondíroztam, hogy én meg itt vagyok egyedül, mert Apónak épp most jutott eszébe elmenni itthonról. És közben nem tudtam levenni a szemem az égről!
Ez az egész olyan furcsa. Miért álmodom én ilyeneket? És ezek az álmok nagyon hasonlítanak egymásra. Nagyon furcsa az érzés is, ami ilyenkor álmomban elfog. Nem félelem, de az is van benne. Nagyon összetett, szavakkal el nem mondható. Utána sokáig a hatása alatt vagyok.
Valami magyarázata csak kell, hogy legyen! Valami tudatalatti működik...
Az éjjel megint világvége hangulatban voltam. Visszatérő álom. Legtöbbször az ég változik meg először, most is. Kinéztem az ablakon és annak ellenére, hogy nappal volt, az ég teljesen elsötétedett és megjelent az égen a Sixtus-kápolna freskója. Először azt hittem, hogy valahogy az égre vetítik, de aztán valamiből rájöttem, hogy nem, hanem ez itt a végítélet napja. Az ég borzalmasan sötét volt, de nem mint éjjel, hanem, mint amikor vészjóslóan sötét felhők borítják be, vagy mint amikor teljes napfogyatkozás volt. Nagyon félelmetes látvány. Eszembe jutott, hogy vajon a gyerekek otthon vannak-e, és hogy ezen a napon mindenki igyekezzen az otthonában, szeretteivel együtt lenni. Azon morfondíroztam, hogy én meg itt vagyok egyedül, mert Apónak épp most jutott eszébe elmenni itthonról. És közben nem tudtam levenni a szemem az égről!
Ez az egész olyan furcsa. Miért álmodom én ilyeneket? És ezek az álmok nagyon hasonlítanak egymásra. Nagyon furcsa az érzés is, ami ilyenkor álmomban elfog. Nem félelem, de az is van benne. Nagyon összetett, szavakkal el nem mondható. Utána sokáig a hatása alatt vagyok.
Valami magyarázata csak kell, hogy legyen! Valami tudatalatti működik...
És nem néztem katasztrófa-filmet! Nem attól álmodom ilyeneket.
VálaszTörlésMenj el egy nagy fagyizásra (esetleg napernyővel :)) és meglásd, gyöyörű, sőt ragyogó az ég.
VálaszTörlés(Hmm, hááát, tényleg túl meleg van...De inkább a hőség, mint a félelmetes sötétfreskó-ég az álmodban.)
azt mondja a tévébeli madárjós, hogy ma fog esni. Hátha javul a meleg...
VálaszTörlésPedig ébren biztosan valami foglalkoztat, ami összekapcsolható ezzel az álommal.
VálaszTörlésRhumelnek pedig igaza van, menj (azaz gyere) el egy nagy fagyizásra! :) vidám élmény után biztos, hogy nem álmodsz majd ilyeneket.
Nem vagy egyedül a melegútálattal...
VálaszTörlésami az álmot illeti,nekem is voltak ilyen haláltól félek álmaim,de nappal megbeszéltem magammal, hogy ez az én koromban nem nagy ügy, készül az ember,meg a tudattalanja... szembe néztem vele, akkor elódalgott...:))
Kac! Ez nem olyan! Éppen ez az érdekes benne. Egyáltalán nem magamért félek, hanem másokat féltek ilyenkor. Egyszer például, egy ilyen álmomban, azt mondtam a lányomnak, hogy a fiam miért hülyéskedik még mindig, pedig nagyon itt van az ideje, hogy komolyan elgondolkodjon. Közben odakint már elkezdődött a vég!
VálaszTörlésNa, ilyen... És nem fizikailag féltettem, hanem a lelkét. Ugye érted?
Aha.
VálaszTörlés