2006. szeptember 3., vasárnap

Meglepetések, utólag

Most nagyon sajnálom, hogy nincs olyan masinám, amivel egész közeli fotókat lehetne készíteni! Kaptam egy kézzel festett, gyönyörű bögrét: Ősztündér varázspálcájával megérinti a fákat, csodálatos őszi színkavalkád... Ebből nem is szabad inni, olyan szép! :) Majd nézegetem.
Olvasnivalót is kaptam. Nyáron nagyon megtetszett Lawrence Block stílusa, meglepetésként most egy másik: A betörő, aki parókát viselt. Még nem kezdtem el, tartogatom egy kicsit, ne fogyjon el túl hamar. Sajnos, nem valami vastag könyv!
Holnap délután megyek játszani! - az unokáimra fogok vigyázni, míg mamikájuk szülői értekezleten csücsül és okosodik. Nekem jó lesz, de neki...?! Jaj, én nagyon nem szerettem a szülői értekezleteket, és a fogadóórákat sem! Muszájból elmentem, de annyi zagyvaságot tudtak a kedves szülők kérdezni, beszélni, hogy majd megölt az unalom, meg a méreg, hogy ez alatt az idő alatt sokkal értelmesebben is tölthetném az időt.
Azért ennek a kornak is megvan a maga szépsége, például már nem kell ilyen helyekre járnom...

1 megjegyzés:

  1. Szia Endi!
    Októberben, legkésőbb találkozunk? :)

    Ezt a bögrét az én nagylányom festette. Ő is nagyon szépeket fest! Üvegeket, poharakat, bögréket és valóban nagyon szépek. A négy évszak, a négy elem: föld, tűz, víz, levegő, különböző mesealakok, manók, tündérek, tájak, főleg ilyesmik a témái.
    Mindezt úgy, hogy gyerekkorában azt hittük, nincs érzéke a rajzoláshoz. :)
    A fiam is szépen rajzol, jellemző módon, ő inkább tetoválási mintákat talál ki, és persze mindkettő szívesen rajzolgat a gyerekeknek is!
    Ez a rajzolhatnék családi örökség...

    VálaszTörlés