2006. szeptember 30., szombat

Menjünk Párizsba!

Luxembourg park

Most megint Párizsba vágyom. Nem nagy újság, hiszen nem telik el úgy nap, hogy ne jutna eszembe...


Vogézek tere ősszel.

2006. szeptember 24., vasárnap

Esterházy Péter

Érdemes elolvasni! Esterházy Péter véleménye a Magyarországon kialakult helyzetről.

Pege Aladár


Elhunyt Pege Aladár Kossuth-díjas bőgőművész, a nemzetközi kritikusok szerint a " a nagybőgö Paganinije ". 67 éves volt.

Pege Aladár gordonművészt, zeneszerzőt és tanárt aligha kell a hazai zenei élet ismerőinek bemutatni. 1969-ben, harmincévesen végzett a Zeneművészeti Főiskolán, később, 1975-től '78-ig tanult Nyugat-Berlinben, Rainer Zepperitz professzornál, aki Herbert von Karajan szólóbőgőseként játszott a Berlini Filharmonikusoknál.

1963 óta koncertezik. Igaz, akkor még a Zeneakadémián tanult, de rendszeresen fellépett az Egyetemi Színpadon, valamint vidéken. Már akkoriban párhuzamosan játszott klasszikus zenét és dzsesszt. 1964 óta rendszeresen ad klasszikus zenei koncerteket is. A ’90-es évek eleje óta évente két lemezzel rukkol elő: az egyik klasszikus, a másik dzsessz CD.1978 óta a Zeneművészeti Főiskola docense, ma már nyugdíjas docense. 1982-ben a New York-i Carnegie Hallban vendégszólista Herbie Hancock együttesében.

1964-ben a prágai dzsesszfesztivál Virtuóza, 1970-ben a montreux-i dzsesszfesztivál "Legjobb európai szólistája" lett. Főbb hazai elismerései: 1977-ben Liszt Ferenc-díjjal tűntették ki, 1986-ban érdemes művész lett, 1999-ben Budapestért Díjat vehetett át, 2002-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el.

2006. szeptember 22., péntek

Értékek

Egyszer egy ember egy gyönyörű márványszobrot ásott ki a kertjében. Elvitte egy műgyűjtőhöz, aki imádta a gyönyörű holmikat. Az ember eladásra kínálta a szobrot, a műgyűjtő pedig magas áron meg is vásárolta. Ezután elköszöntek egymástól.

Az ember, ahogy hazafelé ballagott a pénzével, így gondolkodott: "Milyen sok életet jelent ez a pénz! Hogy adhat valaki ennyit egy halott kődarabért, amit már ezer éve eltemettek és elfeledtek?"
A műgyűjtőnek, ahogy a szobrot nézegette, ez járt a fejében: "Milyen szép! Milyen élő! Álmodó lélek, amely ezerévnyi álomtól friss és édes. Hogy adhat oda valaki egy ilyen gyönyörűséget némi halott, álmoktól mentes pénzért?"
(Kahlil Gibran)

2006. szeptember 21., csütörtök

Jó éjt!

Mindjárt én is elalszom, megyek is... Szép jóéjszakát!

2006. szeptember 20., szerda

Éjszaka a Rákóczi úton

A keddről szerdára virradó éjszakán nem követtem az eseményeket a TV adásában, úgy gondoltam elég lesz, ha reggel tudom meg az újabb híreket. Jól gondoltam.
Ami itt történik, az számomra felfoghatatlan és tőlem nagyon idegen. Békepárti vagyok.
Azoknak, akik éjjel az utcákon törnek, zúznak, úgy látom, ismerős a helyzet. Vannak nagyon rutinos randalírozók, akik eltakarják az arcukat, nekik nyílván vannak már tapasztalataik, tudják, hogy így nehezebb beazonosítani őket. Vannak fiatalok, szinte gyerekek, akik még a kamerába is néznek, integetnek, nevetgélnek, fel sem fogják, hogy mit művelnek, csak jó buli, ki lehet élni az összes elfojtott agressziót.
Vajon a szüleik látják őket? Ha igen, akkor miért nem szólnak nekik, hogy gyere haza fiam, ne csináld, nem szabad! Vagy ők is ott dobálják a köveket, gyújtják fel az autókat, törik be az üzletek kirakatait, vagy épp egy kis polszki ablakát?

2006. szeptember 19., kedd

Éjszaka az MTV székház előtt

No comment!

2006. szeptember 18., hétfő

A házasságról

Hajnalban kiderült, hogy mások is azzal a problémával küszködtek, amivel én. Arra jó volt, hogy megtudtam, nem az én készülékemben van a hiba. Később kijavították a "fogalmamsincsmit" és végre hozzájutottam a blogomhoz! Nem mentem vele sokra, mert olyan hajnal volt már, hogy inkább aludni mentem. Ezt csak az előző bejegyzésemhez fűzöm, mert így teljes a történet.

***
Kahlil Gibran: A PRÓFÉTA (részlet)
...És a Házasság, Mester?
És ő így válaszolt:
Együtt születtetek, és együtt is maradtok mindörökre.
Együtt lesztek akkor is, amikor a halál fehér szárnyai szétszórják napjaitokat.
Bizony mondom, együtt lesztek, még az Isten csöndes emlékezetében is.
De együttlétetekben legyenek távolságok.
És a mennyek szellői táncoljanak kettőtök között.

Szeressétek egymást, de a szeretetből ne legyen kötelék:
Legyen az inkább hullámzó tenger lelketek partjai között.
Töltsétek meg egymás serlegét, de ne igyatok egyazon serlegből.
Kínáljátok egymást kenyeretekből, de ne ugyanazt a cipót egyétek.
Daloljatok, táncoljatok együtt, és vigadjatok, de engedjetek egymásnak egyedüllétet.
Miként a lant húrjai egyedül vannak, habár ugyanarra a dallamra rezdülnek.

Adjátok át szíveteket, de ne őrizzétek egymás szívét.
Mert szíveteket csak az Élet keze fogadhatja be.
És álljatok egymás mellett, de egymáshoz ne túlontúl közel:
Mert a templom oszlopai távol állanak egymástól,
És a tölgyfa meg a ciprus nem egymás árnyékában növekszik.
(Révbíró Tamás fordítása)

2006. szeptember 16., szombat

Az a másik... blog :(

Megáll az eszem! Nem tudom, hogy már megint mi van a másik parton, de nem tudok bemenni a saját blogomba!
A blogringbe, statgépbe megfelel a nevem, jelszavam, de ha a blogba akarok belépni, azt írja ki, hogy hibás a név vagy a jelszó!!! Hát én most ezzel mit csináljak?! Netán időközben szenilis lettem és nem jól emlékszem a dolgokra?
Az is lehet, hogy ők variálnak megint valamit? Fogalmam sincs, de a pohár lassan úgy tele lesz, de úgy, hogy, hogy...
Holnap reggel újra megpróbálom, ha nem megy, akkor tessék engem itt keresni. Itt még beengednek.

2006. szeptember 14., csütörtök

Szép Ernő: Eszmélet (részletek)

"Mit kéne az emberekkel mívelni. A rosszaság, vagyis a butaság tán csak betegség, hiszen nincs abnormálisabb valami, mint hogy nem csudálkozik, nem élvezi a természetet, a Teremtést valaki, mint hogy nem tart itt valami szûntelen ünnepet, aminek nem kell munkaszünettel járni, sõt amely ünnepnek szépséges érzetében annál könnyebben, vígabban, vigasztalódottabban végezheti a dolgát. Nem lehet természetellenesebb valami, mint hogy ne legyen elfogódott az ember a hozzá hasonlatos élõlényhez közel, hogy ne eszmélje annak is a gondjait, a vágyait, a halálra való rendeltetését. Az a Carrel professzor megállott a kutatásai végeztével. Pedig a test és lélek egységének a konkluziója csak az lehet, kisütni, hányadik agykéregben, melyik dúcban, mirigyben fészkel a szerencsétlen betegség, az ember butasága. S ezt gyógykezelni vagy kioperálni. De lehetne egyebet is próbálni. Altatófélét feltalálni, azt minden embernek folytonosan adagolni, tompítsa el a butaságot; lassankint ki is irthatja."
---
"Mindennap legalább egyszer az eget körülnézni. Mindennap végigpillantani a fákon. Mindennap megtapogatni, szagolni valami virágot. Mindennap legalább egy pohár jó kis zöldszilvánit felszürcsölni. Mindennap diskurálni egy pofára valót egy kedves emberemmel. Mindennap egy bájos leányt beinni a szemembe. Minden lefekvéskor egy pár kedvenc verset elolvasni."
---
"Egyetlen nyelv milyen beláthatatlan alkotás. És van százmegszáz nyelv, ezermegezer nyelvjárás, tolvajnyelvek vannak; milliómegmillió szó, milliárd, mind egy-egy parányi költemény. Egy-egy ötlet mind a szó, találmány. Oda vagyok!"
---
"Újságot olvas a szigeti padon egy nõ. És fel nem sikolt!"
---

Megjelent a Nyugat 1941./8. számában

2006. szeptember 10., vasárnap

Az élet... (Kahlil Gibran)

Az élet öregebb, mint minden, ami él; a szépség már szárnyalt, mielőtt a szép fogalma megszületett volna a Földön, és az igazság igaz volt már kimondása előtt is. Az élet énekel hallgatásunkban és álmodik, ha szunnyadunk. Még amikor levertek és csüggedtek vagyunk is, az élet bennünk örvendezik. És ha sírunk, az élet mosolyog a napon, és szabad akkor is, ha mi rabláncon vagyunk.
----------
Hogyan nyithatnám fel a szívemet, összetörés nélkül? (Kahlil Gibran)

Szép álmokat, jó éjszakát!

2006. szeptember 9., szombat

Charles Aznavour...

Ez...?

...vagy ez?

Blog-születésnapi köszöntő

Tyria! Blogod születésnapja alkalmából, torta helyett fogadd szeretettel:


Ráadás!

2006. szeptember 8., péntek

Bobby Solo

Most kihasználom az alkalmat, hogy nem tudom ugyan, miért, de működik a rádió. Bikfic, ezt kimondottan neked teszem be! A múltkor ezt emlegetted, ha jól emlékszem. :)

Nálunk a gimiben, a nagyszünetben mindig volt egy kis műsor. Az egyik lány imádott énekelni, mi meg boldogan hallgattuk, még táncoltunk is. Arra azért vigyáztunk, hogy nehogy egy arra sétáló tanár meghallja! Kaptunk volna intőt, az biztos! Úgy hívták a gimnáziumot: kommunista zárda, egyébként a tisztességes neve: Veres Pálné Leánygimnázium volt, mert mikor én ott koptattam a padot, még csak lányok jártak oda. Mikor mi negyedikesek voltunk, akkor az elsősök már vegyes osztályban kezdtek. Nagyon furcsa volt nekünk és a tanároknak is. A mai gyerekeknek ez már történelem...

Paul Anka

Naháááát! Sikerült egy régi-régi kedvencet elhozni a RadioBlog-ból:

2006. szeptember 7., csütörtök

Talán van remény

Kikapcsoltam, bekapcsoltam, most jobb! Most pedig, mint ki jól végezte dolgát, megyek más tájakra, de nem melegebb éghajlatra! :)

Nekem gyanús a gépem...

"Töröm, töröm okos fejem,
de nem tudom, miként legyen."

Lassabb lett minden, de nem tudom, hogy nálam van már megint gubanc, vagy ez a sok változtatás lassítja a blogokat. Ponder

2006. szeptember 6., szerda

Hiba, hibácska...

Nem tudom, mi az ördög lehet már megint, de a BlogRadio nem akar együttműködni a keresőimmel! Tanácsot kaptam: telepítsem újra a FireFox-ot, de az sem ért semmit, különben is az Internet Explorer sem szereti ezt a rádiót. Sokkot kapnak tőle és bezárulnak.
Ez azt jelenti, hogy zene onnan mostanában nem lesz. Talán rájövök, hogy mi a baj... Sajnálom, mert egész jó, ritkán halott számokat is találtam ott.

2006. szeptember 5., kedd

Jó éjszakát!

2006. szeptember 4., hétfő

Egy kis változatosság

Ma megyek a gyerekekhez..., tirararam, tam, tam.

2006. szeptember 3., vasárnap

Meglepetések, utólag

Most nagyon sajnálom, hogy nincs olyan masinám, amivel egész közeli fotókat lehetne készíteni! Kaptam egy kézzel festett, gyönyörű bögrét: Ősztündér varázspálcájával megérinti a fákat, csodálatos őszi színkavalkád... Ebből nem is szabad inni, olyan szép! :) Majd nézegetem.
Olvasnivalót is kaptam. Nyáron nagyon megtetszett Lawrence Block stílusa, meglepetésként most egy másik: A betörő, aki parókát viselt. Még nem kezdtem el, tartogatom egy kicsit, ne fogyjon el túl hamar. Sajnos, nem valami vastag könyv!
Holnap délután megyek játszani! - az unokáimra fogok vigyázni, míg mamikájuk szülői értekezleten csücsül és okosodik. Nekem jó lesz, de neki...?! Jaj, én nagyon nem szerettem a szülői értekezleteket, és a fogadóórákat sem! Muszájból elmentem, de annyi zagyvaságot tudtak a kedves szülők kérdezni, beszélni, hogy majd megölt az unalom, meg a méreg, hogy ez alatt az idő alatt sokkal értelmesebben is tölthetném az időt.
Azért ennek a kornak is megvan a maga szépsége, például már nem kell ilyen helyekre járnom...

2006. szeptember 1., péntek

Most jutottam el ide...

Páromat tegnap nem fújta el a szél, nem fázott meg, csak át. Még ma is úgy bújt be az ágyba este, hogy de jól fog esni az alvás a jó meleg paplan alatt, mert szinte kihűltek a csontjai.
Két nagy sporttáska ruhát, ágyneműt szállított haza, de legalább nem kell újra lemennie. Én meg ismét mostam, mostam és mostam. Egyszer talán vége lesz, mert még mindig van szennyes. "Ágnes asszony a patakban..." Jó, hogy már nem patakban kell mosni! :)
Holnapra szép időt jósoltak, legalább gyorsan meg fognak száradni és akkor még vasalni is kell, meg a fejemet valahogy rendbehozni, mert a hajamra már rá sem tudok nézni!

Ma van a nyitóbuli a Tandemben! Kár, hogy én már a korom miatt, no meg egyéb fontos teendőim is akadtak, nem tudtam elmenni. Biztos nagyon jól érzik magukat, mert Metánál olvastam valami ilyesmit.