2006. augusztus 3., csütörtök

Ember tervez...

Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidről. (Woody Allen)

Szombatról vasárnapra virradóra csörgött a telefon, lányom hívott Szántódról, hogy rettenetesen fáj a torka, bedagadt a mandulája, lázas, másnap jönnek a gyerekek és nem tudja őket ellátni. Mit tehettem? Vasárnap délelőtt összepakoltam a legszükségesebbeket és délben irány a Déli pu. Délután 4 órakkor már ott is voltam, 6 óra körül befutottak a gyerekek.
Nos, én azt terveztem - meg az egész család - , hogy 7-én indulunk nyaralni. Tegnap este jöttem vissza, mert hál' Istennek és az orvosnak, lányom már egész jól bírja a gyűrődést. Azért egy majdnem 7 éves és egy 5 éves lurkóval nem akármi az élet!
Fő, hogy jobban van, én meg most pihenem ki a fáradalmakat és mosok, vásárolok, készülök az igazi nyaralásra, mert hétfőn újra utazom, de akkor már kb 2-2 és fél hétig maradok. Ezt tervezem én...
Aztán kiderül, hogy mi lesz belőle?!
Lehet, hogy Isten már most jókat somolyog magában?

2 megjegyzés: