nem is olyan nagyon különbözik a megszokottól.
Tegnap volt "szerencsém" derékszögből ismerkedni a lakásunkkal. Egy rossz mozdulat, vagy az időjárás? - teljesen mindegy, hogy mi okozta, de egyik pillanatban még szépen, egyenes derékkal, ahogy a mamám tanította, jártam, a következő lépésnél pedig nappal láttam a csillagos eget. A derekam, jaj! Némi kísérletezés után rájöttem, hogy a derékszögben való közlekedés való nekem. Furcsa volt kicsit, közelebb került a lent...
Éjszaka, szokásomhoz híven, ültem a monitor előtt és hajnalra elmúlt a derékfájás, mintha elvágták volna! Amilyen hirtelen jött, olyan észrevétlenül és gyorsan távozott. És még mondják nekem, hogy a számítógép káros! Ennyit ülni egy helyben (szerintem az tett jót) másképp nem tudok, csak ha rajzolgatok a gépemen.
Na igen, minden relatív...
Ó, te szegény! az a fontos, hogy elmúlt.
VálaszTörlésekem újabban, időnként,a sántitva járás "esik jól" azaz akkor nem fáj a lábam:)
VálaszTörlésElmúlt, de segítettem 1-2-3 "nemreklámoz" tablettával is. :) Azért még nagyon óvatosan mozgok, mert időnként még belehasít.
VálaszTörlésAliz, a sántikálás nekem már egész jól megy! Vidáman sántikálok esőben, fagyban, szélben, forróságban..., mert nem lesz jobb, ha kesergek, akkor sem. Épp ma mondtam Apónak, hogy milyen jó dolgom lesz, én csak ülök egy kerekeken guruló székben, ő meg tologathat, milyen jó játék lesz! :) Nem is értem, hogy miért nem tetszett neki az ötlet?! Lehet, hogy fordítva szeretné...? :)
VálaszTörlésSzerencséd van hogy csak kevés ideig tartott, igaz, segítséggel! Nálam ez lumbágó, sajnos hosszabb.
VálaszTörlésNem irigyellek, ez is épp elég volt!
VálaszTörlés