2010. június 7., hétfő

Sehogy sem jó...

Az eső lehangolt, fáztam, fájtak az ízületeim, a derekam, a fejem..., tovább is van, mondjam még? Nem, inkább nem.
Megjött végre a jó idő, süt a nap, minden nappal melegebb lesz és tessék! - most meg a fejfájás mellé egy nagy belső nyugtalanság, feszültség társult. Nagyon rossz érzés, semmihez sincs türelmem, mindenbe belefogok és nem fejezem be, vagy csak nagyon keservesen, mert muszáj.
Ahogy elnézem az ország jelenlegi állapotát, van is miért nyugtalankodni. Sehogy sem jó ez így, nem elég, hogy ár- és belvíz sújt bennünket, akkor még "felelős" politikusok is rátesznek egy lapáttal felelőtlen nyilatkozataikkal. 
Olyan jó volna már egy kis nyugalom, de itt...?!
Elhatároztam, hogy optimista leszek és elhiszem, hogy egyszer majd bekövetkezik az is. Azt még megvárom - hosszú életű leszek ezen a földön!
Itthon mennek a dolgok szépen, rendben, most ünnepeltük Kislegény 9. születésnapját, boldog nap volt. Náluk, velük, általuk még mindig gyönyörű az élet! :) 
Szerencsés vagyok, hogy minden egyéb baj mellett, ez megadatott, hisz sokaknak még ennyi öröm sem jut...

2 megjegyzés:

  1. Ezt ugyan nem vigaszként mondom, de én is így éreztem és vagyok a dolgokkal!

    VálaszTörlés
  2. Biztos vagyok benne, hogy nem csak ketten érzünk így.

    VálaszTörlés