2010. április 16., péntek

Popper Péter (1933-2010)

Ma hajnalra virradóra elment ő is. Szerettem hallgatni, olvasni okos szavait, mindig tudott olyat mondani, írni amit vagy én is úgy gondoltam, vagy életem során találkoztam hasonló helyzettel, esetleg megoldást találtam egy bennem élő problémára. Nagyon fog hiányozni bölcsessége, már nem tudok meg tőle új dolgokat, de a könyvei, a már megtanult okosságok és az emléke velem marad.

"Nem volt olyan félév az egyetemen, amikor erkölcsi fejlődést tanítottam, hogy ne állt volna fel egy hallgató azzal, „Professzor úr, azt tetszik tapasztalni, hogy az erkölcsös embernek jobb sora van a társadalomban?” Nem, azt tapasztalom, hogy rosszabb sora van. Nem egy jutalmazott magatartás a tisztesség. „Akkor miért tetszik minket erre tanítani?” Mondom, nyuszi, én nem azt tanítom, hogy jó üzlet tisztességesnek lenni, hanem vannak emberek, akik annak ellenére megpróbálnak tisztességesek maradni, hogy ez társadalmilag hátrányos helyzetet teremt számukra. Ma minden kisiparos, meg egyéb ismerősöm azt mondja, hogy ha nem csal adót, akkor meghal éhen. Hát adót csal. Na, most az erkölcsileg hova vezet, ha lassan mindenki legálisnak érzi az adócsalást? Miközben az amerikai vagy a svéd társadalom kidobja magából az adócsalókat."
(Részlet egy beszélgetésből melyet Balla Istvánnal folytatott 2009. márciusában és ami Mindig jött egy erős ember címmel itt található)

3 megjegyzés:

  1. Bizony megint valakivel kevesebb, akivel többek lehettünk.

    (Ilyen hét volt ez, talán láttad, a megemlékezésé nálam is...)

    VálaszTörlés
  2. Borka,köszönöm hogy ajánlottad az interjút, nagyon igaznak találom!

    VálaszTörlés
  3. Rhumel, láttam nálad és olvastam is egy irodalmi portálon, de sajnos őt nem ismertem olyan jól. :( A te megemlékezésed közelebb hozta, nem csak az írót, hanem az embert is.

    Zsuzsa, ugye, milyen értékes gondolatok? Nagyon sokat lehet és kell is tanulni tőle!

    VálaszTörlés