Aliznál láttam egy szobrot, egy utcai zenészt, hegedűst, akinek nem szegi kedvét a hó, az eső, ő csak áll és rendületlenül húzza hegedűje húrjain a vonót. Száll a dallam, nem kis gyönyörűségére lelki füleinknek. Hol is lehetne ez jobb helyen, mint Szegeden, Dankó Pista városában.
Itt Budapesten én ezt láttam az ablakból:
Itt Budapesten én ezt láttam az ablakból:
kicsit közelebbről:
Szeretem az utcai zenészeket :)
VálaszTörlésDe azért a te kilátásod se kutya... ha tudnád, én mit látok, Pesten, az ablakból... a szemközti házat...
ps. bocs hogy így ismeretlenül...:)
köszönöm szépen a megtisztelő figyelmed! és ugye tudod, hogy Szegeden van egy Dankó Pista szobor is , a régi Hungária előtt? (már rég... , de pár hónapja Makón is, a 100 éve született Fátyol Misi, a város közszeretetnek örvendő primása is kapott egy szép szobrot:
VálaszTörléshttp://lineas.freeblog.hu/archives/2009/07/16/ez_egy_szobor/
http://lineas.freeblog.hu/archives/2009/08/06/ez_nem_csak_egy_szobor/
http://lineas.freeblog.hu/archives/2009/08/21/dicseretek_Makonak/
(bocs a sok linkért, de nem tudtam nemirni róla eleget, meg fotózni is...)
viszont most esett csak le a tantusz, hogy azért a szobroknak "könnyebb" lehet elviselni a havat, esőt, szelet stb-t...:(
VálaszTörlésHááát... igen... - én erre gondoltam, amikor ezeket a képeket betettem, nem a szép tájra. :)
VálaszTörlésNem szobrok, emberek, akik hóban, fagyban is dolgoznak, gondolom, nem azért mert ezt élvezik, hanem mert kell a pénz (az a ronda, ami nélkül sajnos nem megy).
Rákattintva a képre nagyon jól látszik, hogy mennyire esett akkor a hó.
:(
VálaszTörlés