2008. április 29., kedd

Gyöngyvirág...

...amit Apukám szedett Szántódon.
(Nagyon finom az illata!)

Könnyek

Két olyan blogban olvasgattam, ahol bizony meghatódtam, bevallom, könnyek szöktek a szemembe. Akit a rigók elkísérnek... és a Lélekhangok.

2008. április 28., hétfő

Műszaki hiba?

Ma egész nap viccelődött velem az internet. Hol volt, hol nem volt, mint a mesében. Amikor elcsíptem a megfelelő pillanatot, na, akkor gyorsan kihasználtam és írtam válaszokat meg vendégeskedtem más blogokban. Nem az én készülékemben van a hiba, az az érzésem, hogy szolgáltatóék nem álltak a helyzet magaslatán. Van ilyen, csak ne legyen túl gyakran. Ezért még nem is morgok. :)

2008. április 27., vasárnap

Szeretet

Az én apukám egy hihetetlen apuka! Márpedig él, létezik és egy tündér. Miért? Férfi tündérek is vannak, nem?
Ma este hívott telefonon, hogy most érkezett haza a Balatonról és hozott nekem gyöngyvirágot! Úgy, de úgy meghatódtam..., 87 éves lesz ősszel...
Hát ilyen az én Apukám.

2008. április 26., szombat

Képek még tegnapról...

Ott fönt, a bokrok mögött, a mi erkélyünk látható
Mintha erdőben járnék, de csak egy kert a sok közül

Nefelejcsek

Nagyon szeretem ezt a kis kék virágot! Tavaly nem sikerült, jobban mondva, nem jól sikerült lefotózni. Most aztán pótoltam, sok-sok nefelejcset "szedtem".
Nekem, amíg élek, már mindig Anyukám fog eszembe jutni róla. Nem múlhatott el Anyák Napja nefelejcsek nélkül.
8 éves lehetettem amikor először kapott tőlem egy kis csokor kékséget. Ültem a padon az orvosi rendelőben - ahová, Mamám nagy ijedtségére, egyedül mentem el - és vártam, hogy megjelenjen az ajtóban, hívja a következő beteget. Nyílt az ajtó, ma is látom az arcát, nagyon meglepődött - Hát te? Hogy kerülsz ide, egyedül jöttél?! Én boldogan mondtam, hogy bizony! Köztudottan rosszul tájékozódom, ez a tulajdonságom akkor még nem volt meg, valahol útközben alakult ki, talán épp azért, mert nagyon féltettek és sokáig soha, sehova nem engedtek el egyedül.
Átadtam az addigra kicsit meggyötört csokrot, nagyon boldog voltam, hogy meglepetést szereztem a Mamámnak, büszke voltam, nem magamra, hanem arra, hogy mindenki látta a rendelőben, hogy ez a szép, szőke, fehér köpenyes "néni" az ÉN anyukám!
Én is kaptam ajándékot, egy kis arany pecsétgyűrűt. Nem a nefelejcsekért, hanem a születésnapomra. Mi együtt tartottuk a két ünnepet, aztán, mikor jóval később megszületett a lányom, ő is csatlakozott hozzánk a május eleji születésnapjával.
Két virág soha nem maradhatott el ezen az össznépi ünnepen: a nefelejcs és a gyöngyvirág. Az utóbbi az én legkedvesebb virágom. Anyukámnak én adtam a nefelejcset, a gyöngyvirágot mindig Apukámtól kaptam, és persze mindig volt orgona és tulipán, néha nárcisz, esetleg jácint, bár azt az erős illata miatt nem nagyon szerettem. Túl sok az nekem, megfájdul a fejem tőle.
A lányom egy időben a kálát szerette, hogy miért? - azt ő tudná megmondani. Ma már minden virágot szeret amit kicsi praclik adnak át neki. :)
A fiam is nagy virágszerető. Soha nem szégyellt virágcsokorral bandukolni, akár a fél városon keresztül. Tőle is gyöngyvirágot szoktam ilyenkor kapni, de máskor is hoz, nem is kell hozzá alkalom, csak úgy, mert szép és örömöt akar szerezni vele. Egy baj van, hogy mivel egyre ritkábban látom, a bokréták is egyre ritkábbak.
Apó..., hát ő nem egy virágos ember! Mikor még udvarolt, akkor is dobozos orchideát húzott elő a táskájából. :) Azóta még néha hozott az első hóvirágból, de ugye azt már nem szabad! - így aztán nincs virág. Az is igaz, hogy olyan jó és rendes, hogy ezt elnézem neki. :)

2008. április 25., péntek

Megint katt! :)

Egész este a mai képekkel szórakoztam. Mutatóba egy pár. :)

2008. április 23., szerda

Katt...

Esős ünnep

2008. április 22., kedd

Füstfelhő helyett felhőfüst

Hogy miket nem tud ez a természet!

Aprócska gondolat

Olyan itt lakni, mintha egy színház nézőterén ülnék. A város a színpad. Én csak ülök és nézem, hogy mi történik a színpadon, égen és földön. Mindig van valami, kiderül, beborul - jaj, most a fények olyan érdekesen világítják meg a várost! A fővilágosító nagyon érti a munkáját, csodákat művel percek alatt. A rendező sem akárki lehet. Az évszakok szép sorjában előadják műsorukat, soha nem unalmas, mindig más és más. Csodálatos ez a világ..., szépségét csak a legnagyobbak tudták, tudják leírni, zenében, képben visszaadni, de az is csak másolat. Az eredetit kell nézni, annál szebb, érdekesebb nem létezik.

"Az élet egy csodálatos könyv, de nem leli benne örömét az, aki nem tud olvasni"

(Goldoni)

2008. április 21., hétfő

Hétvége - eső, napsütés - fények és árnyak

Igazi bolond április!

2008. április 18., péntek

Tavasz a kertben

Itt a séta vége. Van még kép, de egyszerre ez is épp elég. Természetesen, ahogy mindig, most is katt a képre! :)

2008. április 15., kedd

Migrén, nem egy egyszerű, sima fejfájás!

De nem ám! Ahányszor változik az idő, annyiszor tör rám. Hetente többször. Régen is volt, aztán hosszú szünet és mostanában újra jelentkezik. Nem mondhatnám, hogy szívesen látott vendég, pláne, hogy olyankor látni is alig látok. A monitor fénye kész csapás! Csak ülök és várom, hogy elmúljon.
Hogy ennyi év után miért jött vissza, azt a legöregebb tengerész sem tudja. Orvoshoz nem megyek, migrén-témában ők is csak találgatnak.
Hej, globális felmelegedés, haj, frontátvonulás..., no és a bolondos április..., de szép az élet! Remélem, még bírom egy darabig...

2008. április 11., péntek

József Attila születésnapján

A legszebb díszkivilágítás, alkonyodóban szivárvánnyal ünnepelt az ég.

2008. április 10., csütörtök

Mai képek

(Katt a képekre! Úgy az igazi.)

2008. április 7., hétfő

BKV haszon

A Híradóban mondták, hogy a BKV ezzel a sztrájkkal megspórolt némi pénzecskét. No, jól nézünk ki!
Többe kerül a járművek üzemeltetése, mint az, ha ki sem mozdulnak a garázsból, remízből - pedig azt hinné az ember, hogy olyan drágák a jegyek és a bérletek, hogy az fedezi a kiadásokat, de nem. A főpolgármester szerint több állami, régiós támogatás kéne a vállalatnak, külföldön ez így működik.
(Csak mellékesen megjegyzem, ebben a pillanatban jó nagy, záporral kísért szél kerekedett, mintha jég is potyogna. A közlekedés még jórészt gyalog, hiába, szegény embert ág is húzza!)
A gazdaságnak, a kiesett termelés miatt viszont nagyon nagy károkat okozott a BKV sztrájkja. Hogy lesz így pénz a támogatásra?
Esküszöm, nem értem, miért izgatom itt magam? Azért ülnek az okosok - már ha épp nincs más, "fontosabb" dolguk - olyan sokan a Parlamentben, hogy ezeket a problémákat megoldják! Ezért választottuk és fizetjük őket. Ha kevesebben ülnének ott, talán többre mennének..., sine ira et studio (harag és részrehajlás nélkül) mondom, bár a harag mintha kezdene bennem gyűlni.

2008. április 6., vasárnap

Ezt sem hittem volna jó pár évvel ezelőtt!

(Mint sok más egyebet sem, de ez most nem tartozik ide.)
Szóval, eldőlt: holnap halnap. Sztrájkol a BKV. Jogos, nem jogos, én nem tudom eldönteni. Azt viszont igen, hogy inkább nem megyek sehova, pedig milyen jót ücsöröghettem volna az orvosi rendelőben! Nem is bánom, úgysem volt nagy kedvem hozzá. Szűrővizsgálatra invitáltak, de ilyen körülmények között tuti, hogy nem számítanak rám. Nem is én leszek az egyetlen aki nem jelenik meg, ebben biztos vagyok.
Jó dolog a demokrácia, csak ne járna ennyi kényelmetlenséggel! Hja, nincsen rózsa tövis nélkül, avagy ezt a béká(vé)t is le kell nyelni.
Szerencse, hogy vonatozni nem akartam, de őszintén sajnálom azokat, akiknek muszáj naponta a tüzes paripán "száguldozni". Tele lehet a hócipőjük. Állítólag csak a Dunán innen lesz felfordulás, mert a Dunán túl járnak majd vonatok. A MÁV és a GYSEV (Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. - ismert nevén: Gyesev) közti különbség. Vajon az az "Ebenfurt" ennyit számít? Valami oka csak van! Nem lehetne, hogy a MÁV illetékesei megnézzék, ott vajon miért megy jobban a kocsi? Hátha tanulnának valamit. Én nem értek hozzá, csak úgy mondom...

A mi fánk virága

Olyan jópofa!

2008. április 4., péntek

Kicsilány

Kicsilány az első sorban jobbról a második, aki olyan szépen kihúzza magát. :)
...2008. március 21.-én a Pestszentlőrinci-Pestimrei Athletikai Sport Club által szervezett Diákolimpia területi döntőjén... csoportos gimnasztika, karika és labda gyakorlatok számban első helyezést értek el, és bejutottak az Országos Diákolimpiára. (Az Újbuda újság híreiből)

Már megint a főzés! :)

Tegnap töltött csirkét(?,- volt az majdnem tyúknyi!) sütöttem. Hogy miért hétközben és nem hétvégén?
Apukám már húsvét előtt emlegette, hogy olyan rég evett már töltött csirkét, de akkor egyéb teendőim miatt nem tudtam neki megcsinálni. Most rászántam magam, és megérte, mert nagyon boldog volt vele. Én megsütöttem, Apó elvitte, Apukám meg, remélem, mind megeszi! Hogy ki vadászott rá, azt nem tudom, de Apó szerezte be a piacon. Kicsit nagyot vett, alig fért be a tálba, végül azért begyömöszöltem. A töltelékbe tettem gombát és májat is, úgy, ahogy Anyukám csinálta anno. Apu arra az ízre vágyott, tudom. Nagyon szerette Anyukám főztjét és még az enyém hasonlít rá a legjobban. Nem véletlen...
Ez a hét a sütés-főzés jegyében telt, nem is tudom, hogy hogyan alakult így, mert azért ennyire nem szeretek a konyhában lenni! :) Fáj is a derekam rendesen! Most még kis Chi sem segített rajtam. Mindegy, majd elmúlik, de az öröm, amit Apukámnak szereztem, az megmarad és ki tudja, meddig tudok még segíteni neki... Amíg lehet, addig kell! Olyan kevés elég neki, hogy boldog legyen.

2008. április 1., kedd

A hátsó ablakból

A diófa még alszik.
A szomszéd kertje mindig zöldebb. :)