Reggel felé, mikor már világosodott, jött ám hozzám is a Miku és képzeljétek el, pizsamában volt! Bizony! És nem volt néki szakálla, csak némi borosta díszítette az állát, és nem volt sapkája sem, és láttam, hogy erősen kopaszodik. :) Nem az ablakon át jött, hanem az ajtó felől közelített, egészen kicsire összehúzta magát. Hétrét görnyedve lopakodott az ágyam felé és letett az asztalra egy nagy-nagy tábla finom csokoládét! Én meg kinyitottam ám a szemem, rámosolyogtam, intettem neki, egészen olyan volt, mintha Apó lett volna! :)
Karalábét, uborkát, stb. nem hozott, de ha jól meggondolom, talán akad a hűtőben ilyesmi. Most viszont itt állok (ülök), egy jól megtermett csokival és elgondolkozhatom, hogy gömbölyűségem mennyi ilyen édes álmot bír elfogyasztani naponta úgy, hogy ne gömbölyödjön tovább. Talán, ha kockánként eszegetem meg (egy nap egyet!), az még belefér...
Karalábét, uborkát, stb. nem hozott, de ha jól meggondolom, talán akad a hűtőben ilyesmi. Most viszont itt állok (ülök), egy jól megtermett csokival és elgondolkozhatom, hogy gömbölyűségem mennyi ilyen édes álmot bír elfogyasztani naponta úgy, hogy ne gömbölyödjön tovább. Talán, ha kockánként eszegetem meg (egy nap egyet!), az még belefér...
Látod, a Mikulás (is) Ember, picit várat, de nem felejt..:))
VálaszTörlésÉs nehogy morzsáira szedd azt a fincsi csokit, mert infarktust kapok ;))
:D
VálaszTörlésKüldtem fotókat. Remélem odaérnek, mert vmit rendetlenkedik a gépem:(
VálaszTörlésAkkor postaládát fogok nyitogatni! :)) Kíváncsi vagyok! :)
VálaszTörlés