Vakáció!

Gerhard Kiefel: KÉT KÉZ

Azt mondta egyszer a kicsi kéz a nagynak:
szükségem van terád,
mert nélküled szinte
semmit sem érek.
Éreznem kell a tenyered
melegét, mikor felébredek
s mellettem megjelensz.
Amikor éhezem
és táplálékot adsz és segítesz,
hogy megragadjunk valamit,
s felépíthetem apró ajándékaimat,
velem vagy midőn
járni tanulok, s hozzád futok,
ha félelem gyötör.
Kérlek ne hagyj el,
maradj velem!
S a nagy kéz így válaszolt a kicsinek:
Te kicsi kéz, szükségem van terád,
hogy belém kapaszkodj és megragadj.
Hadd érezzem kedveskedésedet,
mert érted kell kezet fognom sokakkal,
de játszani és mosolyogni sem tudok,
csak veled együtt, mikor átölellek,
s veled együtt felfedezem újra a világot,
a csodálatos, kicsiny dolgokat.
Hadd érezzem jóságodat, azt, hogy szeretsz,
veled együtt tudok ma kérni is,
és hálát adva megköszönni dolgokat.
Légy mindig velem, erősítsd a kezem!