Nem azért mondom, hogy vigasztaljatok, mert azt igazán nem szeretném - de olvasgatva a blogokat (a kedves ismerősök blogjait!), elmegy a kedvem az írástól. Hol vagyok én tőletek?! Ha a fene fenét eszik sem tudok olyan jókat írni. Erősen gondolkozom, hogy ezután csak olvasni fogok, írni nem! Talán átalakulok fotós bloggá... és nagyon jól fogok szórakozni szomszédolás közben.
Nem azért mondom, ez nem vigasztalás: csak írjál. Több képpel, vagy kevesebbel, de szöveg legyen, milaborkás. Mert mindenki a maga stílusában, egyéniségével kell a cybernénis blogvilágba.
VálaszTörlésNehogy a csalamádét elhagyd!!! Mi lenne velem, mit olvasnék reggelenként?!
Meg délutánonként? Ja, és esténként?!...:)
Szeretjük az unokás történeteket, a családi történeteket, a fényképes történeteket, az éjszakás történeteket, a sétálós és bevásárlós, a főzős és egyéb Milás történeteket. Mert nekünk olyan nincs és pont így van ez jól :-) Úgyhogy várjuk a betűket is. Na jó, kép is jöhet, jó sok... meg ami még eszedbe jut :-)
VálaszTörlésNagyon jó ez így, ne legyen semmiféle kisebbségi érzésed.
VálaszTörlésSzeretjük bizony! Eme gondolatokat pedig sürgősen temesd el valahova nagyon messzire és punktum! :)
VálaszTörlésHallgass csak Bikficre!! :-)
VálaszTörlésAkkor én is abbahagyom, mert a Metától én se tudok már írni...:O
VálaszTörléskac
nem tudom, nem tudom, mi is ez a jó írás, rossz írás, kiéjobb gondolkodás. Nekem az tetszik a többi blogban, hogy mindegyik más. Mindegyik azért jó, mert van saját stílusa és ez nagyon sok kellemes percet ad. Amíg a Nobel-díj bizottság nem díjaz blogokat, addig szerintem elnapolhatjuk ezt az osztályozást és könyörgök mindenkinek, hozza a saját stílusát, oké? :-))
VálaszTörlésOK! Azért néha kételkedhet az ember, nemde? :))
VálaszTörlésÉs akkor én mit olvasnék? :(((
VálaszTörlés