Úgy sajnálom! Volt itt az egyik utcában, de már évek óta, egy kiszáradt fa. Olyan szép volt, ágas-bogas, göcsörtös... Nyáron csak úgy világított a sok zöld között ezüstös színével. Nekem nagyon tetszett, mindig megcsodáltam, amikor arra vitt az utam. Most, hogy le tudnám fényképezni, már nincs. Időközben kivágták. Legalább kérhettem volna egy ágat belőle! Itt a vázában nagyon jól mutatna. Na, majd keresek valami hasonlót..., mert olyat, mint az volt... úgysem találok...
Talán attól féltek, hogy a következő viharban balesetet okozna!
VálaszTörlésNekem is fáj a szívem a liget fái miatt! Nekem is borzasztóan hiányoznak!
Alattuk eltem át az első szerelmet, az első csalódást...
Lehet, bár nem volt nagy fa és a kerítés mellett állt.
VálaszTörlésAz emlékek... Az én kisgyermek-korom egész helyszíne eltűnt. Helyette egyenszürke házgyári rémségek állnak. A "régi szerelmek lábnyoma" még megtalálható, talán még a fák is, amik alatt andalogtunk. :)
Hopplá, eltűnt a tegnapi kommentem... :(
VálaszTörlés