Némely, nagyon kedves félcédülás társaim ma Pátyon találkoztak. Remélem, nagyon jól töltötték az időt, sokat beszélgettek, nevettek és fényképeztek.
Én, talán már sosem fogom megismerni őket személyesen, bár bevallom, ez nálam nem is számít. Írásaikból egész jól megismerhettem őket, fotók készültek róluk, úgyhogy a nevekhez arcokat is tudok társítani.
Sajnos, a körülményeim nem olyanok, hogy csak úgy elinduljak kirándulni. Messze van már az az idő, amikor még 20-25 km-eket minden probléma nélkül legyalogoltam. Fáj a derekam, a lábam, ha meleg van, az a baj, ha hideg van, akkor meg az. Párom, aki itthon maradna, nnna, ő sem problémamentes! Áhhh! Nem is akarok ezzel foglalkozni!
(Jól van, megteheted, hogy nem gondolsz a bajokra, de azok akkor is vannak! - úgy ám, kisbarátom! Hm, hm..., ühüm.)
Én, talán már sosem fogom megismerni őket személyesen, bár bevallom, ez nálam nem is számít. Írásaikból egész jól megismerhettem őket, fotók készültek róluk, úgyhogy a nevekhez arcokat is tudok társítani.
Sajnos, a körülményeim nem olyanok, hogy csak úgy elinduljak kirándulni. Messze van már az az idő, amikor még 20-25 km-eket minden probléma nélkül legyalogoltam. Fáj a derekam, a lábam, ha meleg van, az a baj, ha hideg van, akkor meg az. Párom, aki itthon maradna, nnna, ő sem problémamentes! Áhhh! Nem is akarok ezzel foglalkozni!
(Jól van, megteheted, hogy nem gondolsz a bajokra, de azok akkor is vannak! - úgy ám, kisbarátom! Hm, hm..., ühüm.)
Szia, Mila, köszönöm, hogy kerestél. Nem vagyok jó passzban, de majd lesz valahogy. Most éppen semmi kedvem írni, annyi minden fojtogat, arról meg úgyse lehet. Vigyázz magadra! :)
VálaszTörlés